Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: A bábaellátás története Szabolcs-Szatmár megyében
Kitűnt az eddigiekből, hogy a bába-ellátás történetének [5, 16] Szabolcs megyében nagy számban vannak igen régi és okmányszerű bizonyítékai. Különösen értékesek Nagykálló régi városi [6] és református [1, 2, 12] egyházi iratai, valamint Nyíregyháza város [14] és a Megyei Levéltár [11] okiratai. Ezek kapcsán nyomon követhetjük a bábaügy országos alakulását, de a megyei jellegzetességeket is. A nagykállói bábának paráznaság miatti kivégzéséről szóló 1699-ból való jegyzőkönyv [6] hazai tekintetben is [15] régi okiratnak számít. Tény, hogy Magyarországon a nagyszombati egyetem működésétől számítva a millenniumig [16] összesen csak 10 186 bábát képeztek ki. így érthetővé válik, hogy hazánkban 1891-ben [15] az összesen 13 905 működő bába képzettség szerint így oszlott meg: okleveles ....................... 3755 „cédulás" 2370 ) képesítés nélküli 7790 j iU iou 13 905 Veres [17] adatai szerint tehát hazánkban a XIX, század végén is kereken 10 000 megfelelő képzés nélküli „bába" működött, s „ezek csak a szélsőséges babahiány miatt voltak elviselhetők. Ugyanakkor nem is lehetett felelősségre vonni őket a segélynyújtás folyamán elkövetett hibáikért." A szabolcsi adatok ennek ellene mondanak, mert ha nem is szakmai indokból, de paráznaság vagy boszorkányság címén ki is végezték őket. Ha az 1891. évi országos adatokat összevetjük a szabolcsi statisztikákkal, kiderül, hogy megyénkben éppen fordított és nagyon előnyös volt a helyzet : a működő bábák 2 / :i-a okleveles volt és csak 1 / 3-a volt szakképzetlen (paraszt vagy czédulás bába) ! Szabolcs vármegyében ekkor csak 6 körbába volt. Mindez elsősorban Jósa András [7] közegészségügyi éleslátását és szervező készségét dicséri. De országos vonatkozásban sincs szégyenkezni valónk, mert [13] a szaktekintélynek számító Tauffer [16] 1896. évi véleménye szerint: „ . .. hazánkban a bábaügy fejlődése kezdeti idejében nyomon követte a műveltebb nyugatot és hogy közvetlen szomszédunk*. Ausztria, alig pár évvel járt előbb intézményeiben.'* Szabolcs vármegyének a bábaellátásra vonatkozó orvostörténeti adatai részben a régi szép magyar nyelvi kifejezések becses emlékei is egyben, A nagykállói bábaeskü utolsó passzusának etikai szempontjait pedig — úgy gondolom — nemcsak a mai szülésznők, hanem általában az orvos-egészségügyi dolgozók is megszívlelhetnék. Ez egyben az orvostörténeti kutatások gyakorlati jelentőségére, vagyis pozitív morális befolyására is utal.
