Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt
volt Szentgyörgy városával, hogy egyszer a hónapban látogat el fizikátusi székhelyére, vagyis a nominalisztikus adat effektív értéke a nullával egyenlő. És így érkeztem el a lényeghez: az orvostörténet egységes szerves fejlődés megírásának a tudománya, az összefüggéseket egészükben és tartalmukban kell vizsgálni és rögzíteni. Ez az alapelv annyival érvényesebb, ha egy nagy táji vagy állami egység orvostörténetéről van szó. A magyarországi orvostudományi fejlődést így akarom felvázolni, lényeges fordulópontjaiban: a sok dinamikus mozzanat mikor, milyen gócpontokban sűrűsödött össze? Mikor, milyen összetételekben kaptak értelmet az egyes, különálló atomok a szerves fejlődésben? * Az orvostörténeti fejlődésnek mindenütt két pólusa van: ahol a fejlődés előfeltételei kialakulnak, a primer gócpontok, vagyis az orvostudományi nevelés központjai — és ahol értelmet kapnak, maradandó tettekben és alkotásokban kitelj esülnek, a szekundér gócpontok. Optimális esetben, például fejlett orvostudományi karok keretében a két pólus egyesül: az orvosképzés és a tudományos termelés is egy intézmény keretében történik. Mivel a magyarországi orvostudományi fejlődés folyamán ez az optimális eset csak a pesti egyetemen következett be, illetve csekély mértékben még a nagyszombati orvostudományi kar keretében 1 , elkülönülten kell a kérdést megvizsgálni. AZ ORVOSKÉPZÉS PRIMER GÓCPONTJAI 1769-ig Az orvosképzés természetes szervei az egyetemek. 2 Tudjuk, hogy ebből a szempontból, ha Magyarország számszerűen nem is kevés kezdeményezést tud felmutatni, időtartamukat és hatásukat illetően ezek a kísérletek szinte eredményteleneknek tekinthetők, különösképpen az orvostudományi fejlődés szempontjából. Mégis vannak bizonyos támpontok, hogy ezek a kísérletek, ha szerényen is, de mégis hozzájárultak a magyarországi orvostudományi képzés, az orvosképzés fejlődéséhez. Vegyük ilyen szempontból szemügyre az intézményeket, melyek orvosképzéssel is foglalkoztak: 1 A nagyszombati orvostudományi kar tudományos termelését azok a könyvek jelentik, melyeket a tanárai 1769—1777 között jelentettek meg, ill. az abszolvensek néhány doktori értekezése, mely önálló értékkel bír (Winterl, Plenk, Trnka néhány műve, Czepecz, Fabi, Gömöry, Pillmann, Fuker disszertációi). L. bővebben Duka Zólyomi Norbert: Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvostudományi karán, Orvostörténeti Közlemények, 51—53 (1969). 40—43. 2 A magyarországi egyetemekkel és általában az orvosképzéssel részletesen foglalkozik: Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig. Orvostörténeti Közlemények, 51—53 (1969). 17—33.; ua. szerző és Tardy Lajos: Die Budapester Universität und ihre Vorfahren. Die Waage, 3/1963, Band 3, 77—82.
