Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Pappné Tarczay Gizella: Egy magyar orvos törökországi levelei

Egy mély szakadék fenekén Szent Antal kolostora, önkéntelenül megálltam a meredély szélén. Nem hittem, hogy lóháton folytatni lehessen az utat. Vezetőm azonban barátságosan hátrakiáltott, hogy csak menjek utána. Derék lovam csakugyan baj nélkül levitt a szurdok mélyébe. Alulról aztán feltekintve a magasba nem akartam hinni a szememnek. Felfelé már kevésbé nyaktörő úton haladtunk tovább. A Libanonban szétszórva számos keresztény kolostor van. Itt szír nyelven olvassák a misét, szír egyházi könyveik vannak, és bizonyos autonómiát élveznek. Amint kikászálódtunk a völgyből, vezetőm hirtelen felkiáltott: El arc! Itt vannak a cédrusok! Beléptünk abba az erdőbe, az egész világon egyedülálló cédrusligetbe, amelyből Dávid király, Salamon, Nebukadnézár hozatta építkezéseihez a cédrusfát. Ebből a drága fából épültek Persepolis, Jeruzsálem, Ninive gyönyörű palotái... Bibliai idézetek merengtek fel lelkemben e faóriások láttára. Most már csak kevés példány van belőlük, ezekhez nem szabad hozzányúlni. Csak a lehullott gallyakból, rőzséből raktunk kis tüzet, hogy feketekávét főzhessünk. Nem hinnéd, kedves anyám, micsoda illatot árasztott az égő rőzse! Mintha tömjént égettünk volna! Mindenütt a csatornázás nyomai, régi kultúrák maradványai. Közeledünk a világhírű Balbek romjaihoz. Csodálatos a Naptemplom. Óriási kőtömbökből összeróva. Megfoghatatlan, hogyan tudták ezeket az ötölnyi tömböket egyszerű emberi erővel, gépek nélkül felállítani! Itt van a rómaiak Juppiter-temploma. Es minden falon csodálatos domborművek, művészi faragványok. Valóságos világcsodája.. ."

9 Még sokat idézhetnénk a fiatal orvos leveleiből. Minden érdekelte őt: a művészet, a természet. Különös érdeklődéssel kutatta a népies gyógymódokat, a Keleten használatos gyógyfüveket, drogokat. Ezeket maga is gyűjtötte, másokkal is gyűjtette: az volt a szándéka, hogy a bécsi világkiállításon bemutassa gyűjteményét, erre azonban nem került sor, mert katonai szolgálata mellett nem maradt sem ideje, sem lehetősége arra, hogy gyógynövényekkel is foglalkozzék. Szép és értékes tengerikagyló-gyűjteményét a miskolci Tóth Pál-féle leányiskolának ajándékozta, ahol később kislánya nevelkedett. Barangolásai közben bőven volt alkalma tapasztalatokat szerezni, ismereteit gyarapítani. Nem volt nehéz szolgálata, gyönyörű karrier várt rá, ha ott maradt volna Törökországban, mégis hazavágyott. Szerződése lejártával nem újította azt meg, hazajött és Bártfán vállalt fürdőorvosi állást; nagyon megkedvelte ezt a bájos kis fürdőhelyet. Ennek jövőjét, fejlődését óhajtotta előmozdítani, amikor monográfiát írt róla, amely „Kurort Bartfeld" címen német nyelven jelent meg Kassán, 1877-ben.

10 Bártfán is szép jövő várt rá, de fiatalos kalandvágya sem akkor, sem később nem hagyta nyugodni. Bármennyire kedvelték betegei, bármennyire megbecsül9 Tarczay Kálmán levele anyjához. Balbek, 1871. november 21. 10 Ezenkívül ókori történelemmel és vallástörténettel foglalkozó tanulmányt jelentetett meg 1910-ben az Eperjesen kiadott Theológiai Szaklapban Voltak-e Jézusnak testvérei? címen. Foglalkozott a sumér—magyar nyelvi összefüggés kérdésével. Regényt írt Gudiz sumér király címen, amit már nem tudott kiadni, és a kézirat elveszett. (A szerző személyes közlése.)