Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Vita Zsigmond: A Bethlen Kollégiumból kikerült orvosok a XVIII. század végén és a XIX. század elején
1814. Jósa Dániel (?—1849). 15 1815—1822. fejedelmi alumnus a Bethlen Kollégiumban, majd a Naláczi-ösztöndíjat élvezi. Orvosi disszertációja 1828-ban jelent meg Bécsben, 1830. Kraszna megye főorvosa, 1831. Közép Szolnok megye helyettes főorvosa, 1833. Kraszna megye főorvosa. A bodosi Jósa családnak utána is több tagja járt a kollégiumban. Bodola Bálint. 1815. Lészai Dániel (fogarasi) (1798—1872). 16 1829-ben Bécsben orvosi oklevelet nyert. 1831. Szászvárosi főorvos és Erdély egyik legelső fogorvosa. Orvosi cikkeket írt. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók tizedik vándorgyűlésén Marosvásárhelyt, 1805-ben előadást tartott Algyógy fürdőről. Eszerint a fürdőn egy nyáron 400—500 beteg nyaralt, és 35 szoba állott rendelkezésükre. 1816. Balogh PáW Az ezutáni évtizedekről nincsenek pontos bejegyzések a kollégiumi névsorokban, ezért nem folytathatjuk ezt a névjegyzéket. A fentieken kívül a XVIII. század második felére esik még Bodor Dániel fiának, Bodor Gábor kollégiumi tanulmányainak az ideje is. Családi fejlegyzésekből tudjuk, hogy a XVIII. század végén, Mester Károly előtt, enyedi chirurgus volt. Számolnunk kell ehhez hasonlóan más kimaradt bejegyzésekkel is. Mivel 1809-ben a consistorium már elrendelte a himlőoltásokat a kollégiumokban, és a környék falvaiban is folytak oltások, a chirurgusok egyre több és felelősségteljesebb munkát és feladatot kaptak. Magának a kollégiumnak is volt mindig chirurgusa, aki ebben az időszakban bizonyára a kolozsvári orvos-sebészeti intézet tanítványaiból került ki. Mindezek szerint sokkal többre tehetjük a Bethlen Kollégiumból kikerült orvosok, illetőleg chirurgusok számát, és egészségügyi kultúránk kialakítása terén igen nagy jelentőséget kell a munkásságuknak tulajdonítanunk. Ok népszerűsítik a legfontosabb egészségügyi szabályokat, küzdenek a babonák ellen, és megtanítják az erdélyi társadalmat a fürdőélet hasznára, a helyes fürdőzésre, küzdenek a kórházak létesítéséért, és felvilágosító munkát végeznek. A XIX. század elején az erdélyi orvosok továbbadják azokat a természettudományi ismereteiket, amelyeket a németországi vagy bécsi egyetemen szereztek, és igen nehéz körülmények között folytatnak tudományos munkásságot. Nevüket ezért számon tartjuk és megbecsüljük. Zsigmond VITA, Dr. phil. 3325 Aiud, Str. 11 Iunie Nr. 13. Rumania Regestrum piarum fundationum... 72., 74., 83.; Szinnyei i. m. V. köt. 641.; Calendarium novum et vetus ad annum 1830., 1831., 1833. 1,1 Szinnyei i. m. VIL köt. 1120—1121.; Regestrum piarum fundationum...; 86.; Száz év előtti tanulmány a kétezer éves algyógyi fürdőről. Comm. Hist. Artis Med. 36. (1965). 212—214. 17 1820-ban kollégiumi könyvtáros. 1 921-ben kéri a bécsi Goldbergiana ösztöndíjat az egyháztól. 39. 218/1821. Ref. Főkonziszt. Lvt. Kolozsvár.
