Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Kovalovszky Miklós: Tehetség és betegség — Ady patográfiájához

arra gondolhatnánk talán: elhanyagolt és elsúlyosodott betegsége űzte őt meghasonlásba.

10 Rátérve Ady vérbajának eredetére, az általános vélekedéssel szemben Krúdy — Ady állítólagos közlése alapján — azt beszéli el, hogy a költő egy debreceni színésznőtől kapta a „szerelmi betegséget".

11 Krúdy előadása azonban voltaképpen regényes elbeszélés, s inkább a maga debreceni emlékeinek az ő sajátos, romantikus képzeletével átszínezett visszaidézése, mint Ady ottani életének hiteles krónikája, bár a költő elmondhatott neki egyet-mást ifjúkori élményeiből. Ami azonban a lényeget illeti: jól tudjuk, hogy Adynak a debreceni színház világában született egyetlen szerelmi vonzalma, Szabó Irma iránt, sohasem jutott el olyan kapcsolatig, mint amilyenre Krúdy utal. Az időrendi adatok és kortársak véleménye egyaránt valószínűsíti, sőt szinte bizonyossággá teszi, hogy Ady végzetes betegsége váradi eredetű. Jelképesen ezt hitelesíti ő maga is, Nagyváradról kezdett regényének címében: A Vér városa (1010). Szűts Dezső, Ady kísérője és kísértó'je a váradi éjben, említi ugyan emlékezésében a költőnek Rienzi (Nóvák) Mária varieté-énekesnővel való viszonyát, de — meglepő módon — azt állítja, hogy Ady a vérbajt egy szobalánytól kapta. A betegség jelentkezésekor Ady „hisztériás görcsöket kapott" — írja Szűts, s azt állítja, hogy „súlyos fertőzés okozta daganatát Edelmann Menyhért dr. megoperálta". Egy operációra Bíró Lajos is utal.

12 Révész Béla, Fehérné, Schöpf lin és mások szerint: Nagyváradon, Rienzitől kapta Ady a „mérgezett csókot". Bölöni és Hegedűs nem rögzíti pontosan a baj eredetét.

13 Szűtsnek az általános vélekedéssel ellentétes közlése talán szintén ezt a bizonytalanságot tükrözi. Nagy Andor dokumentumregénye (Tavasz Váradon, 1037) Ady novellájának, a Mihályi Rozália csókjának színésznőjét, Kun Marcellát szerepelteti közvetítőként, de ilyen vagy hasonló nevű nőt a váradi színház tagjai közt nem találunk. Ady Lajos nem nyilatkozik a vitás és kényes személyi kérdésben, de egy közvetett adat szerint, úgy látszik, ő is Rienzit tudta vagy tartotta az oknak. 1934. ápr. 14-én mutatták be Debrecenben Nagy Dánielnek Ady életéről írt színművét. Egyik főszereplője Rienzi, akinek Ady heves szóváltás közben szemére veti, hogy tönkretette az életét. Ady Lajos részt vett az előadáson, s úgy nyilatkozott, hogy a történelmi hűségnek megfelelően festi le Ady Endrét. Ezzel elfogadja a Rienzinek tulajdonított szerep jelentőségét is bátyja életében.

14 Adataink szerint 1902 nyara a Rienzi-viszony időszaka. Az énekesnő július elején kezdi meg váradi szereplését, s a hó közepén — mint az Adynak dedikált 10 Kovalovszky i. m. II. 264—75. 11 Krúdy Gyula: írói arcképek II, 51, 56—9, 63; uő.: A tegnapok ködlovagjai (1961) 421—32. Vö. Kovalovszky i. m. II. 62. 12 Tavasz (Nagyvárad) 1919. dec. 6. és Kovalovszky i. m. II. 475—6.; Nyugat 1919/ 4—5. 349. 13 Révész: Ady Endre életéről... 65; uő.: A teljes Ady—Léda regény 95, 102; Dénes i. m. 69—70; Schöpf lin Aladár: Ady Endre 16—8; Bölöni i. m. 119; Hegedűs i. m. 300—1. 14 Hegedűs i. m. 399—400.