Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Die Vorträge der allgemeinen Sitzungen auf der 1—85. Versammlung [Deutscher Naturforscher und Ärzte] 1822—1913 (Szemkeő Endre) - Vogt, A.: Theophrastus Paracelsus als Arzt und Philosoph (Vida Tivadar)
Die Vorträge der allgemeinen Sitzungen auf der 1—85. Versammlung 1822— 1913. Zusammengestellt von Hermann Lampe, Hans Querner, Ilse Gartner. Schriftenreihe zur Geschichte der Versammlungen Deutscher Naturforscher und Ärzte, Bd. 1. Hildesheim, 1972. 127 S. A Német Természetvizsgálók és Orvosok Vándorgyűlése megalakulásának 150. évfordulójára jelentették meg a társszerzők a gyűléseken tartott előadások bibliográfiáját. Az első gyűlést 1822-ben Lipcsében Lorenz Okén német természetbúvár szervezte meg s azóta folyamatosan minden évben megrendezték. A gyűléseket Németország és Ausztria különböző városaiban tartották, s ezeken túlnyomó többségben német és osztrák, de kisebb számban más nemzetiségű orvosok és természettudósok is összejöttek, hogy kicseréljék tapasztalataikat és bemutassák egy tudós fórum előtt kísérleteiket és felfedezéseiket. Néhány év múlva már fontos intézmény, a német és osztrák tudományos élet gyűjtőpontja lett. A vándorgyűlés iratanyagának nagy jelentősége abban rejlik, hogy a 19. sz. története, szellemtörténete kutatásának számára kimagasló forrásértékkel rendelkezik. A természetvizsgálók iratanyagának bibliográfiáját már 1922-ben összeállította Karl Sudhoff, de sajnos — mint a szerzők említik — nem jelentett használható eszközt. Sok tévedés, helytelen névmegjelölés, az utalások hiánya nehezítette meg használatát. A most megjelent bibliográfia az első hat gyűlés előadásainak, valamint a 7—85. gyűlés általános üléseinek előadásanyagát tartalmazza —• a 7. gyűléstől kezdve már különböző szakosztályok is működtek (ezeknek az anyaga a következő kötetekben lát napvilágot). A Vándorgyűlés munkájának történetét 7 kötetre tervezték, s a most megjelent 1, kötet után folyamatosan kerülnek ki a nyomdából a következő kötetek. Szemkeő Endre Vogt, Alfred : Theophrastus Paracelsus als Arzt und Philosoph. Hippokrates — Verlag, Stuttgart [1956] 212 p. Paracelsus vitatott egyéniségérői nem könnyű könyvet írni. Még inkább megnehezíti ezt az az igény, amit a szerző maga elé tűz: „E könyvnek lezárt áttekintést kell adnia az olvasó számára mindama dolgokról, amelyek Paracelsust foglalkoztatták" (11.1.), E célkitűzésnek megfelelően nem időrendben követi Paracelsus életét, hanem előbb bölcseleti munkásságát tekinti át. Ezt követi az orvosról és természettudósról írt fejezet, majd Paracelsus vegyi, élettani és természetbölcseleti nézeteinek elemzése. A két utolsó fejezet címe: „A gyakorlati orvostan és az egyes betegségekről szóló írásművek", illetve „Paracelsus élete". Magyar szempontból hiányolhatja az olvasó, hogy a szerző Paracelsus számos utazását említve nem emlékezik meg magyarországi tartózkodásáról (vö. Magyary—Kossá MOE II. k. 226. skk.), viszont érdekes adat hatására és tanainak utóéletére nézve, hogy archeus-tana (ld. 18. 1.) még J.-B. Helmont műveiben is megtalálható, akire nálunk meg Bél Mátyás hivatkozik egyik kéziratban maradt munkájában. Az archeus az egyes szervek „lelke", az egész szervezetet viszont a Spiritus vitae élteti, (ld. 116. 1.) Vida Tivadar