Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Conradi, H. P.: Apothekengläser im Wandel der Zeit (Vida Tivadar) - Debus, A. G.: Sciences and Education in the Seventeenth Century (Szlatky Mária)
Conradi, Helmut Peter: Apothekengläser im Wandel der Zeit. Jal-Verlag, Würzburg, 1973. 199 p. 118 szövegközti, 10 egészoldalas színes ill. A könyv alcíme : Az üvegből készült kozmetikai és gyógyszeredények használata és fejlődése különös tekintettel a patikaedényekre — jelzi egyben a tárgyát is. Mostani tartalma kibővítése a szerző 1967-ben a Marburgi Egyetem Természettudományi Karán benyújtott doktori értekezésének, s egyben több éves gyűjtőmunkájának eredménye, amellyel az említett üvegedényeket lefényképezte és a képeket jól indokolt szöveggel látta el. Kutatómunkáját a patikai edényekről kiterjesztette azokra az üvegedényekre ís, amelyekben a gyógyszertárak alapítása előtti időkben őrizték a gyógyszerekhez értők orvosságaikat a mai német nyelvterületen. A patikai üvegedények valószínűsíthető hazája a régi Egyiptom volt. Könyvének I. része (17—38. 1.) erről tárgyal. II. részében foglalkozik a mai német nyelvterületi fejlődéssel időszámításunk kezdetétől a középkor elejéig (39—60. 1.); a III. részben tekinti át az V-től a XIV. századig terjedő időt (61—75. 1.); a IV. részt (76—97. 1.) szenteli a késői középkornak; az V-et (98—124. 1.), a XVI. és XVII. századnak, végül a VI. részt (125—175.1.) az utolsó 3 évszázad fejlődésének. Az első két részben a források és az irodalom hiánya miatt abból a feltevésből indul ki, hogy egyrészt meg kell állapítani a kor gyógyszerhasználatának terjedelmét, másrészt meg kell pontosabban ismerni az üvegkészítő kézműipar fejlettségi fokát és termékeinek formáját és nagyságát. A kettő egybevetéséből lehet következtetni az orvosságok tartására szolgáló üvegedények részarányára. Munkahipotézisének megfelelően mindegyik rész 2 fejezetre oszlik, az első tárgyalja a gyógyés kozmetikai szerek elterjedését (ill. később a tartásukra vonatkozó előírásokat), a második pedig az üvegedénykészítést (ill. később az üvegedények alkalmazását a gyógyszerek tárolása terén). Bőséges kép- és irodalomjegyzék egészíti ki a szöveget, A könyvet bizonyára haszonnal forgatják majd a gyógyszerésztörténész és muzeológus kollégák. Vida Tivadar Debus, Allen G. ; Sciences and Education in the Seventeenth Century. The Webster—Ward Debate. London —New York, Macdonald — American Elsevier Inc. 1970. 335 pp. A XVII. század közepén Angliában is egyre nagyobb tért hódít — Galilei, Bacon nyomán —• az új természetértelmezés, természetfilozófia. Az új irány képviselői már nem elégedtek meg az ókor nagy tudós tekintélyeinek (Arisztotelész, Galenus) tiszteletével és magyarázásával, hanem új alapokra kívánták helyezni tudományos vizsgálódásaikat, módszerük alapjaként a megfigyelést és a kísérletet határozva meg. Ez új látásmód új oktatási rendet, az egyetemi oktatás alapvető reformját is megkövetelte. E reformokért vívott harc része az ún. „Webster — Ward vita"; e harcot reprezentálják John Webster, John Wilkins, Seth Ward és Thomas Hall vitázó írásai, amelyek 1653—54-ben nyomtatásban is megjelentek. Jelen kötet teljes terjedelmükben, az eredeti formát is megőrizve közli ez írásokat: John Webster: Academiarum Examen (67—192 p.) John Wilkins— Seth
