Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Baranyai Kálmán: A Békés megyei Csorvás község halálozási viszonyai a XIX. század végétől

Átlagkor 70 ­Jelmagyarázat -férfi •nő 65 ­:/ / 1 1 1 60­55­U il/ i 1 1 1 j 1 r ] 905 10 2 0 30 40 5 0 60 65 Ev 17. ábra. Gyomorrákban elhaltak átlagkorának változása A két — háborús okra — visszavezethető törés ellenére a gyomorrákban el­haltak életkora emelkedő tendenciát mutat, jóllehet ez az emelkedés nem olyan meredek, mint akár az idegrendszeri, akár a vérkeringési betegségek miatt elhal­tak életkorából alkotható időgrafikon. A csorvási grafikonokon észlelt alacsonyabb emelkedés alátámasztja azt a ko­rábbi véleményünket, hogy a rák elleni küzdelem dönti el az emberi életkor növe­kedésének megszilárdításáért folytatott törekvéseknek a sikerét. Jelenleg ez a halálok leggyakoribb halálozását akkor éri el, amikor a nyers halálozási kormegoszlás maxi­mumának alsó határa kezdődik, és a gyomorráknál — csorvási adatok szerint — azt is tapasztalhatjuk, hogy itt az elhaltak életkora nem növekedett olyan mér­tékben, mint általában a többi halálok miatti elhalálozás a legutóbbi időben. Tapasztalva a háborús hatást, felmerül az a kérdés, hogy vajon az egyedi ese­teken túlmenően általában is megállapítható-e a háborúnak a befolyása a rákha­landóságra, a gyomorrák miatti elhaltak számára, arányára. A 18. és 19. sz. ábrán a férfiak és a nők háborús életkor megoszlását mutatjuk be. A csorvási adatgyűjtésünkből különválasztottuk az 1917—1940 között elhal­takat, s megállapítottuk, hogy 1917-ben hány évesek voltak, s az így nyert meg­oszlás százalékos adatait ábrázoltuk grafikonon. Az 1944-es görbén pedig az 1944—1968 között történt halálozás hasonló gyakorisági grafikonját. Ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom