Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Baranyai Kálmán: A Békés megyei Csorvás község halálozási viszonyai a XIX. század végétől

san növekedett, különösen az utolsó két-három évtizedben, s minthogy az elhal­tak életkora is megemelkedett, ez jelentősen befolyással volt az elhaltak kormegosz­lásának gyökeres megváltozására. Végelgyengülésben elhaltak életkora Az öregség, elaggottság miatti elhalálozás, mint halálok-megjelölés mindinkább háttérbe szorul. Míg a múlt század végén országosan 0% volt az ilyen bejegyzés­sel osztályozható halálozás, addig a hatvanas évek elejére ez az arányszám orszá­gosan 2%-ra csökkent [22], A kormegoszlást a IÖ. sz. ábrán mutatjuk be. A grafikonon az együttes arány változását láthatjuk, nemek közti különbség — a táblázatokból —: férfiaknál a maximum a 75—79 évesekre, míg a nőknél a 85—89 évesekre esik. A leggyakoribb előfordulás változása a vizsgált időszakok során: Férfi Nő Együtt 1896—1900 75—79 70—74 70—74 1921—1925 70—74 75—79 70—74 1926—1930 75—79 85—89 75—79 1961—1965 85—89 85—89 85—89 100 000 azonos korú népességszámra vonatkoztatva a Csorvási 60 éven felü­liek arányszáma így alakult 1896—1900 16 225 1921—1925 12 773 1926—1930 5 546 1961—1965 983 [!] Ezek a korspecifikus arányszámok a diagnosztika fejlődésének s a pontosabb halálok-megjelölésre törekvés fényes bizonyítékai ! W0 Eleikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom