Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó XVIII. századi magyar nyelvű kiadványok a gyermekek ápolásáról és neveléséről

sek, de az országos járványok, valamint az orvoshiány égető szüksége is elősegítette az egészségügyi irodalom felvirágzását és elterjedését. Az első jelentős magyar nyelvű „szükségben segítő könyv" Pápai Páriz műve volt 1090-ben. A következő évtizedekben megjelennek a „magyarított" orvosi könyvecskék — a szerzők nemcsak egyszerűen lefordítják az idegen nyelvű műveket, hanem át is dolgozzák azokat, belevegyítik saját véleményüket, s így jelennek meg a bővített, átdolgozott, magyar szokásokat, viszonyokat figyelembe vevő hazai kiadások, melyek ugyancsak érlelik és táplálják az elmaradott orvosi szaknyelvet. így pl. egy magát megnevezni nem óhajtó orvos fordította le és dolgozta át saját szájaíze szerint Neuhold Jakab János, Komárom megye főorvosának német nyelven írott könyvét a kanyaró és himlő elleni védekezés módjairól. „... íme Magyar nyelvben jelenik meg, a'mellben az illyetén dolgok felől nyomtatásban keveset, avagy éppen semmit nem találunk", írja a fordító, majd hangsúlyozza szándékát: „tsak nyomorúságban, és orvos nélkül lévőpatzienseknek rendültem"'.< A XVIII. század közepe táján már mintegy 25 magyar orvos ismerte föl a szükséget, s a nyomában járó igényeket és gyógyító tevékenységének hatósugarát az írás eszközével is tágította.

5 Domby Sámuel a század végén így írt erről: „Mindnyájan kívánjuk : hogy a' mi nyelvünkön a' jó Orvos Könyvek szaporodjanak. Óhajtjuk a' tanult Nemzeteknek azt a' boldogságát el-érni, mellyben ők akármelly idegen nyelveken íratott hasznos Könyveket saját nyelveiken olvashatnak. Soha még ennek el-éréséhez olly jó reménységünk nem lehetett, mint ebben a' szerentsés időben, mellyben mi mostan élünk. Országunknak szinte közepe táján Királyi költséggel taníttatik az Orvosi Tudomány. Naponként nevekedik számok Hazánknak nagy hasznára az értelmes Orvosoknak és Borbélyoknak. Oly fejedelmi Orvosoknak, kiket az egész tudós Orvosi világ tisztel, minéműek Tissot, Báró Störck, Krancz, Plenczk halhatatlan munkáik már magyar nyelven a' Lakosoknak kezeiken forgónak"* Domby Sámuel könyve Pesten jelenik meg — a század végére már elmosódnak az említett földrajzi-kulturális elhatárolódások. De az ezt megelőző időszak magyar nyelvű könyvtermése zömmel Erdély és Debrecen nyomdáiból került ki, a német ajkú Budán és Sopronban, a katolikus Nagyszombatban csak elvétve látott napvilágot magyar munka. A gyermekápolásról, ill. a gyermeknevelésről írott könyvek is, mint a többi hasznos tudnivalókkal és tanácsokkal szolgáló felvilágosító, tanító mű, a segítés szándékával íródtak: „Magyar Hazámhoz, és Felebarátomhoz tartó igaz szeretetem indított azért erre, hogy magyar nyelven írván, ki-botsátám e' kis munkámat, mellyben közel száz féle nyavalyáit a' Csetsemőknek, mellyek születésektől fogva 4 Neuhold Jakab János: Fundamentomos oktatás miképpen kellessék A' gyermekekkel és más föl nevelkedett személyekkel-is A' két közönséges Betegség, úgymint Himlő és Kanyaró előt, benne, és utánna... bánnyi. Sopron, 1730. (Előszó) Jó-akaró Olvasóm 5 Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Bp. 1894. 465. p. c [Nils] Rosén Miklós: Orvosi tanítás a' gyermekek' nyavalyáiknak megesmérésekről és Orvoslásokról... Ford. G. Domby Sámuel. Pest, 1794. Elől-járó beszéd