Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó XVIII. századi magyar nyelvű kiadványok a gyermekek ápolásáról és neveléséről

sek, de az országos járványok, valamint az orvoshiány égető szüksége is elősegí­tette az egészségügyi irodalom felvirágzását és elterjedését. Az első jelentős magyar nyelvű „szükségben segítő könyv" Pápai Páriz műve volt 1090-ben. A következő évtizedekben megjelennek a „magyarított" orvosi könyvecskék — a szerzők nemcsak egyszerűen lefordítják az idegen nyelvű mű­veket, hanem át is dolgozzák azokat, belevegyítik saját véleményüket, s így je­lennek meg a bővített, átdolgozott, magyar szokásokat, viszonyokat figyelembe vevő hazai kiadások, melyek ugyancsak érlelik és táplálják az elmaradott orvosi szaknyelvet. így pl. egy magát megnevezni nem óhajtó orvos fordította le és dol­gozta át saját szájaíze szerint Neuhold Jakab János, Komárom megye főorvosá­nak német nyelven írott könyvét a kanyaró és himlő elleni védekezés módjairól. „... íme Magyar nyelvben jelenik meg, a'mellben az illyetén dolgok felől nyomta­tásban keveset, avagy éppen semmit nem találunk", írja a fordító, majd hangsú­lyozza szándékát: „tsak nyomorúságban, és orvos nélkül lévőpatzienseknek rendül­tem"'.< A XVIII. század közepe táján már mintegy 25 magyar orvos ismerte föl a szükséget, s a nyomában járó igényeket és gyógyító tevékenységének hatósugarát az írás eszközével is tágította. 5 Domby Sámuel a század végén így írt erről: „Mindnyájan kívánjuk : hogy a' mi nyelvünkön a' jó Orvos Könyvek szaporodja­nak. Óhajtjuk a' tanult Nemzeteknek azt a' boldogságát el-érni, mellyben ők akár­melly idegen nyelveken íratott hasznos Könyveket saját nyelveiken olvashatnak. Soha még ennek el-éréséhez olly jó reménységünk nem lehetett, mint ebben a' sze­rentsés időben, mellyben mi mostan élünk. Országunknak szinte közepe táján Királyi költséggel taníttatik az Orvosi Tudomány. Naponként nevekedik számok Hazánk­nak nagy hasznára az értelmes Orvosoknak és Borbélyoknak. Oly fejedelmi Orvo­soknak, kiket az egész tudós Orvosi világ tisztel, minéműek Tissot, Báró Störck, Krancz, Plenczk halhatatlan munkáik már magyar nyelven a' Lakosoknak kezeiken forgónak"* Domby Sámuel könyve Pesten jelenik meg — a század végére már elmosód­nak az említett földrajzi-kulturális elhatárolódások. De az ezt megelőző időszak magyar nyelvű könyvtermése zömmel Erdély és Debrecen nyomdáiból került ki, a német ajkú Budán és Sopronban, a katolikus Nagyszombatban csak elvétve látott napvilágot magyar munka. A gyermekápolásról, ill. a gyermeknevelésről írott könyvek is, mint a többi hasznos tudnivalókkal és tanácsokkal szolgáló felvilágosító, tanító mű, a segítés szándékával íródtak: „Magyar Hazámhoz, és Felebarátomhoz tartó igaz szeretetem indított azért erre, hogy magyar nyelven írván, ki-botsátám e' kis munkámat, mellyben közel száz féle nyavalyáit a' Csetsemőknek, mellyek születésektől fogva 4 Neuhold Jakab János: Fundamentomos oktatás miképpen kellessék A' gyermekek­kel és más föl nevelkedett személyekkel-is A' két közönséges Betegség, úgymint Himlő és Kanyaró előt, benne, és utánna... bánnyi. Sopron, 1730. (Előszó) Jó-akaró Olvasóm 5 Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intéz­mények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Bp. 1894. 465. p. c [Nils] Rosén Miklós: Orvosi tanítás a' gyermekek' nyavalyáiknak megesmérések­ről és Orvoslásokról... Ford. G. Domby Sámuel. Pest, 1794. Elől-járó beszéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom