Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Baranyai Kálmán: A Békés megyei Csorvás község halálozási viszonyai a XIX. század végétől

A médián értéket úgy kapjuk meg, hogy az egy éven felül elhaltak növekvő kor szerint összeállított sorából a középső tagot kiemeljük és ennek elhalálozási korát behatároljuk. Előtte és utána tehát azonos számú elhalt található. Adatgyűjtésünk szerint a csorvási középső haláleset életkora ciklusonként így alakult : Férfi Nő Együtt 1896—1900 25—29 25—29 25—29 1921—1925 50—54 40—44 45—49 1926—1930 35—39 45—49 40—45 1961—1965 70—74 70—74 70—74 Ezekből az adatokból azt láthatjuk, hogy az 1 éven felül elhaltak mediánjának az életkora a múlt század végén 30 év alatt volt, a húszas évekre felemelkedett 40 év fölé, s a hatvanas évek elejére a 70—74 éves korcsoportra esik. Tehát a rohamos emelkedés az utolsó 20—2ő év alatt következett be. A nemek közti különbözőségből annyit olvashatunk le, hogy a nők életkorának fejlődése egyöntetűbbnek, törésmentesebbnek látszik, mint a férfiaké, mert ez utóbbi vonatkozásban a húszas évek második részében visszaesést észlelhetünk. Ha a társadalom elöregedésének a hatását le kívánjuk választani erről az eredményről, akkor a népszámlálásonként jelen volt népességnek a médián életkorát is meghatározhatjuk, vagyis annak az életkorát, akinél idősebbek és fiatalabbak egyenlő számban fordultak elő a népszámlálás időpontjában Csorváson [18], A korösszetételnek ez a középértéke sem azonos a halandósági tábla mediánértékével. Csorvás jelenlevő népességének médián értéke : 1900. évi népszámláláskor: 20 éves 1930. évi népszámláláskor: 25 éves 1960. évi népszámláláskor: 32 éves Jóllehet az álló népesség korértékei csak némi korrekcióval hasonlíthatók össze az általunk gyűjtött halálozási adatok eredményével, mert a népszámlálási publikációk [9] a csecsemőkorúakat községrészletességgel a korábbi időszakokban nem tartalmazzák, mégis az egyéves kort elért gyermekek számának, a születések adatainak figyelembevételével annyit biztosan állíthatunk: az elhaltak kormegoszlása jóval erősebb ütemben változott, mint a társadalom elöregedése. Az öregkori gyakorisági maximum alatt mi az egy-egy időszak alatt elhaltak kormegoszlási grafikonjából azt az életkort értjük, amikor — idősebb korban — kiugróan nagyobb arányú az elhalálozás. A nyers megoszlási aránygrafikonokról (2—5. ábrák) a maximumok értékeit leolvasva a következő adatokat nyerjük: Férfi Nő Együtt 1896—1900 60—64 70—74 60—64 1921—1925 70—74 70—74 70—74 1926—1930 75—79 70—74 80—84 1961—1965 80—84 75—79 80—84