Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Baranyai Kálmán: A Békés megyei Csorvás község halálozási viszonyai a XIX. század végétől

Itt kell azt megjegyeznünk, hogy az életkor megállapítását az anyakönyvi bejegyzés alapján állapítottuk meg, s ha ott a születési év szerepelt, akkor a két évszám — halálozás mínusz születés — különbözeteként számítottuk ki. Vagyis a lehetőséghez képest generációs, évjáratos csoportosítást alkalmaztunk, ez a megoldás kedvezett az évjáratonkénti — generációk, kohorszok — jobb megfigyelésének [16]. Az I—4. sz. táblázatunk képezi a további elemzésünk alapját. Ezeken már mind a kormegoszlás változásának, mind az egyes, kiemelt halálokoknak a jellemzői leolvashatók. Megítélésünk szerint azonban a számtáblázatok mellett a grafikonok szemléletessé, logikai következtetésekre alkalmasabbá teszik az anyagot, s ezért arra törekszünk, hogy a táblázatos számadatokból minél jobban kezelhető, áttekinthető grafikonokat közöljünk. Az 1—4. sz. táblázat legegyszerűbb szemléltető feldolgozása akként készíthető el, hogy az összes elhaltak életkor szerinti megoszlását ciklusonként %-osan ábrázoljuk, így készült el a 2., o., 4. és 6. sz. ábra, az ezeken látható gyakorisági grafikonok tehát ún. nyers, egyszerű kormegoszlás képét nyújtják időszakonként [17]Ábráinkon nemek szerinti eltéréseket is meg lehet különböztetni, de együttes arányokat is bemutatunk. A 2. és a 3. számú ábrán látható grafikonok között a fő eltérés az, hogy a 30— 45 év közötti korosztályok halálozási aránya csökkent, de abban mindkét megoszlás egyezik, hogy a gyermekkori halandóság rendkívül magas arányú. A 2. és 3. sz. ábrák arra utalnak, hogy az idősebb korban történt halálozás arányának képe jobban kiugróvá vált a XX. század első két évtizede alatt (1900—1925 között). —

I 1 1 1 1 1 1 1 1 ' 20 30 UO 50 60 70 80 90 WO Életkor