Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Kapronczay Károly—Vida Tivadar: Tarczay Kálmán Törökországból 1871-ben írt levelei

TARCZAY KÁLMÁN TÖRÖKORSZÁGBÓL 1871-BEN ÍRT LEVELEI KAPRONCZAY KÁRÓL Y—V IDA TIVADAR y p.—7 j -ben szerezte meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár y / és Levéltár dr. Tarczay Kálmán anyjához írt német nyelvű, törökországi leveleit. Feldolgozásuk során meglepetésként hatottak érdekes tartalmú, jó stílusban megírt, élményszámba menő útleírásai s ezen keresztül írójuk megismerése. A levelek keltezési helye a múlt század hetvenes éveinek Törökországa, a soknemzetiségű oszmán birodalom. Tarczay akaratlanul is érinti a feszült politikai légkört, a lefojtott nemzetiségi törekvéseket és a bolgár szabadságharc előtti pattanásig feszült belpolitikai viszonyokat. Mint ismeretes, a 1!). század elejétől a Török Birodalom majdnem egy évszázadig vívta haláltusáját. Az elmaradott gazdasági és társadalmi viszonyok éles ellentétként jelentkeztek Európával szemben; ezeket csak súlyosbította a nemzetiségi kérdés. A problémákat már nem lehetett ellensúlyozni a hadsereggel, amely amúgyis meggyengült a janicsárság emlékezetes, 182(5. évi fizikai megsemmisítése után. A birodalmat szétfeszíteni akaró, már említett problémák mellett jelentkeztek a nagyhatalmak — Anglia, Franciaország, Oroszország és Ausztria-Magyarország — hódító gazdasági és területszerzési igényei is. Ezek az erők egy ideig még semlegesítették egymást, mivel a nagyhatalmak nem tudtak megegyezni egymással a Török Birodalom felosztásának kérdésében. Bizonyos korlátozott reformok követelése viszont a szultáni udvart különös erőfeszítésre késztette. Egyrészt a belső bajok orvoslását kellett fegyveres erővel és egyes reformok életbe léptetésével megoldani, másrészt a nagyhatalmak közötti lavírozással igyekeztek időt nyerni.

1 A Török Birodalom jogfosztott keresztény népei már az autonómiával sem elégedtek meg, hanem a nagyhatalmak által támogatott kulturális és vallási mozgalmaikkal kifelé igyekeztek a török birodalomból. A balkáni szláv népekre Oroszország hatott ösztönzően, viszont a Török Birodalom iszlám vallású lakóit sem tudta összetartani az oszmán szellem.

2 Egyre élesebben jelentkeztek az arab—török ellentétek, ami viszont már tipikusan észak-afrikai és ázsiai probléma volt. E kérdéseket az egyetemes történelem még nem dolgozta fel kellő mértékben, csak későbbi fejleményeiket, az újtörök mozgalmat. 1 Reichman, Jan: Dzieje Turcji od konca XVIII. wieku. Warszawa, Panst. Wydaw. Nauk. 1970. 2 Arató Endre: Kelet-Európa története a 19. század első felében. Bp. Akad. Kiad. 1971.