Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ELŐADÁSOK — KISEBB KÖZLEMÉNYEK - R. Pető Mária: Csecsemőgondozás a római kori Pannóniában

megkapóan szép verssorokban emlékezik meg.

2(i A gödrekeresztúri edény ábrázolása egészen hasonló az intercisai terrakotta szobrocskákhoz, noha az utóbbiak nem voltak edényformára kiképezve. Hasonló jellegű ábrázolások Poetovióból is ismeretesek, Abramic közöl ilyen szoptatós nó'ket ábrázoló kis szobrocskákat és az aquincumi példányokkal megegyező szoptatósüvegeket.

27 A szoptatásnak külön istennője volt a rómaiaknál, Dea Rumina; azok az ábrázolások, ahol nőalak egyszerre két csecsemőt szoptat, Ruminával azonosíthatók.

28 Pannónia területéről két szép, csecsemőt ábrázoló kőemléket kell még megemlítenünk. Az egyik rokon Flavia Aiulo síremlékeinek ábrázolásával, és teljes épségben maradt ránk

29 (3, ábra). A kőemléket, felirata szerint, a szülők állították Victor nevű fiuknak, aki 6 éves korában hunyt el. Nyilvánvalóan ugyanaz a kőfaragó készítette a két síremléket — mindkettő óbudai lelőhelyű — talán elhalt gyermekre nem volt más mintája a mesternek, ezért alkalmazta a már nagyobbacska gyermeknél is a csecsemőábrázolást. A másik Intercisából származik, Aelius Munatius capsarius síremléke,

30 (4. ábra), mely az elhunytat népes családja, felesége és négy gyermeke társaságában ábrázolja. A legkisebb gyermeket anyja bal mellén szoptatja. Az asszony bő ujjú ruhát visel, ilyet hordtak általában az ókorban a szoptatós anyák. A csecsemő gondozásához, neveléséhez szükséges felszerelési tárgyak, bútorok hazánk területéről nem maradtak fenn. Soranos leírásából tudjuk, hogy ismertek egy bizonyos kerekes széket, mellyel a gyermeket járni tanították, egy i. e. V. sz. közepéről származó görög vázaképen pedig etetőszékben ülő gyermeket ábrázolt a művész.

31 Pannónia közegészségügyének, lakásviszonyainak alaposabb vizsgálata bizonyára még sok érdekes adatra hívná fel figyelmünket, s ezekből nemcsak a romanizált, hanem az őslakosság csecsemőgondozási ismereteit, szokásait is rekonstruálni lehetne. Jelen keretek között nem kívántunk foglalkozni a csecsemő- és gyermekorvoslással, noha ezekre is van adatunk, elsősorban Soranos munkájában és modern feldolgozásokban is,

32 de ezek a kérdések már túlságosan messze vinnének bennünket a címben megjelölt témától. 26 „Dicite tu nobis lucem Lucina, dedisti! Dicite tu voto parturientis ades! Siqua tarnen gravida est, resoluto crine precetur, Ut solvat partus molliter ilia suos." Ovidius Fasti III. 255—258. 27 Magyar Nemzeti Múzeum kőtára. Abramic, M. : Poetovio. Führer durch die Denkmäler der römischen Stadt. Wien 1925. 114. kép. 28 Sz. Burger. Alice : i. m. 29 Magyar Nemzeti Múzeum kőtára. Lsz.: «2. 350. 1. CIL III. 10539. 30 Intercisa I. XL. t. 3. Arch. Hung. XXXIII. 1954. Magyar Nemzeti Múzeum kőtára. Lsz. 22/1905. 3. 31 Soranos II. 112—114. Zinserling, V. .* Die Frau in Hellas und Rom. Leipzig, 1972. 32. tábla. 32 Bókay János : A gyermekorvostan története, Orvosképzés. Bp. 1920.