Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Cseh Imre: A bajai városi kórház történetének vázlata

Mellőzöm a belgyógyászatra, a sebészetre és az elme-ideggyógyászatra való utalást is, minthogy e 3 osztály már 1903 óta létezett. 1923. augusztusban létesült a kórbonctani osztály, mely egyben a központi laboratóriumi teendőket is végezte, sőt vele munkaközösségben területi feladatokat is ellátó OKI-állomás is működött. Ezen osztály tevékenysége csak 1920-tól kezdve bontakozhatott ki teljességgel, abban a kétszintes épületben, amelyet az 1903-ban épült földszintes hullaházra történt emeletráépítéssel képeztek ki, 1924-ben létesítették a bőr- és nemibetegosztályt, amely a belgyógyászati osztályról leválasztott helyiségekben kezdte meg működését. 1927 tavaszán nyílt meg a fül-orr-gége-osztály, 1928 januárjában pedig a szemészeti osztály, mindkettő abban a Népjóléti Minisztérium által korábban adományozott barakkban, mely az első világháború alatt Budapesten szükségkórház részét képezte. Ugyancsak az 1927. évhez fűződik a tüdőosztály megnyitása, külön erre a célra épült kétszintes pavilonban. Ugyanebben az évben épült fel a különálló röntgenpavilon is. (Megjegyzendő, hogy diagnosztikus röntgengép már korábban is működött a bel-sebészeti épületben.) 1929-ben fejeződik be a két, földszintes fertőzőpavilon építése. Az itteni betegek ellátását évtizedeken át a belgyógyász-főorvos és beosztottjai végezték. 1938—39-ben épült fel a szülészeti-nőgyógyászati osztály impozáns pavilonja, mely ma is kórházunk legszebb épülete. 1942-ben veszi át a város a kórházi telephelyen kívül fekvő Róna-féle magánszanatóriumot, s benne gyermekgyógyászati osztályt képeznek ki. E fejlesztések eredményeként a bajai kórház ágylétszáma 1930-ban 450-re, 1944-ben pedig már 643-ra rúgott, nem számítva ebbe bele a 100 főt általában meghaladó családi elmebeteg-ápolási telepeket. Összehasonlításként bemutatom a jelenlegi Bács-Kiskun megyében működő kórházak 1936-os ágyszámát feltüntető hivatalos adatokat. Ezek szerint a mondott évben Kecskemét 260, Kalocsa 78, Kiskunhalas pedig 70 kórházi ággyal rendelkezett. A második világháború idején — a fentiekből megállapíthatóan — a bajai kórháznak 9 fekvőbetegosztálya (bel-, seb-, bőr-, elme-ideg-, fül-orr-gége-, szemészeti, tüdőgyógyászati, gyermekgyógyászati és szülészet-nőgyógyászati osztály), továbbá röntgenje és laboratórium-prosecturája volt, összesen 11 főorvossal. A főorvosok közül nyolcnak volt (igaz, hogy nem egyidejűleg) egyetemi magántanári, illetve c. rk. tanári fokozata. A főorvosok szakmai képzettsége, párosulva a jó gyakorlati munkával és a megfelelő emberi magatartással, az intézmény csaknem minden szakmát felölelő ésszerű tagoltsága, a kifogástalan dologi felszereltség kórházunkat országosan jó hírnévnek örvendő betegellátó intézménnyé tette. Végigtekintve kórházunk történetén, megállapítható, hogy eddigi életének fénykora a két háború közötti időszakra esik. Ez a megállapítás természetesen nem a jelen állapottal való összehasonlításon, hanem a fejlődés dinamikáján és más vidéki kórházakkal való összevetésen alapul.