Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Cseh Imre: A bajai városi kórház történetének vázlata

A BAJAI VÁROSI KÓRHÁZ TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA CSEH IMRE A LÉTESÍTÉSTŐL A XIX. SZ. VÉGÉIG A

Z eseményeket nem célszerű térbeli és időbeli környezetükből kiragadva tárgyalni. E megállapítás témánkra is érvényes. Annak megértéséhez ui., miért éppen a XVIII. sz. végén érett meg az idő egy egészségügyi-szociális intézmény létesítéséhez Baján, szükséges előbb megismerkednünk a város történetének egy szakaszával is. Magyarország s így Baja történetében is sorsformáló szerepe volt a másfél százados török hódoltságnak. Ismeretes, hogy a déli országrészekben a törökök uralma sokkal közvetlenebb, a magyarság szempontjából elnyomóbb és elnyomorítóbb volt, mint az északabbra fekvő megszállt területeken. A Mátyás korában virágzó városba a törökök már 1520 szeptemberében benyomultak, majd a török közigazgatás megszervezése során a szegedi szandzsákba tartozó 3 nahije egyikének székhelyévé tették. A hódoltság idején a város teljesen török jellegűvé lett, kádi állott a város élén, melynek Evlia Cselebi szerint mecsetje, mohamedán theológiai iskolája, a belső várban 50, a palánkon kívül pedig 300 deszkatetejű háza volt. E házakban csekély kivétellel törökök laktak, amire abból következtethetünk, hogy az akkori időkből fennmaradt defterek szerint Baján 1580-ban mindössze 18, 1590-ben pedig 22 adóköteles ház volt. Adót pedig csak a keresztények fizettek. E néhány keresztény család se volt azonban magyar, hanem a már korábban török megszállás alá került, Magyarországtól délre fekvő területekről felszivárgott délszláv. Gyökeresen megváltozott a helyzet a városnak 1687-ben bekövetkezett felszabadulása után, a törökök kitakarodását követően. A város felszívta a környező kisebb települések lakosságát, s lélekszámban rohamosan gyarapodott. Főleg az iparosok tömörültek Baján, úgyhogy az 1699-es összeírás Baja városában már 535 gazda mellett 199 iparost tüntet fel. Ebben az időben az iparosok száma tekintetében Baja felülmúlta Szabadkát és Zombort. A város jelentősége abból a tényből is kiviláglik, hogy a felszabadult vármegye közönsége 1099-ben itt tátotta alakuló közgyűlését (s még 1785-ben is itt volt a megyei pénztár és levéltár). Nem tartozik szorosan tárgyunkhoz, de érdekessége miatt mégis papírra kívánkozik a megyeszékhely más városba kerülésének históriája. A megyének közgyűlések tartására alkalmas terme Baján nem volt, esetenként magánosoktól kellett bérelni — nem kis összegért — e célra megfelelő helyiséget. A későbbiekben aztán II. József, országjárása során a helyszínen adta ki az utasítást Zomborban az ottani ferences rendház bezárására. A zárda ily módon üressé