Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Kovalovszky Miklós: Tehetség és betegség — Ady patográfiájához
TEHETSÉG ÉS BETEGSÉG — ADY PATOGRÁFIÁJÁHOZ — KOVALOVSZKY MIKLÓS A zseni, a géniusz, a kellő időben megérkezett — (óvatosan nevezem meg) vérbaj" — írja Ady A magyar Pimodánbzn, szinte gőgös önigazolásul. Sajátos, predestinációs fatalizmusában sorsszerűnek hisz mindent, és életének tragikus fordulatát is alkotó energiáinak, művészi egyéniségének kiteljesítésére „hasznosítja", más hasonló sorsú szellemi nagyságoknak, elsősorban talán az ifjúkorában sokat idézett Nietzschének példájára. Öccsének is többször hangoztatta betegségének sorsfordító hatását: „Más, egészen más lett volna az életem, ha nem csap bele a lues bombája."' E lélekrengés gócát, lezajlását, körülményeit és időpontját kinyomozni és megállapítani nem érdektelen vagy éppen „kényes" feladat tehát a kutatás számára, hiszen Ady maga sem titkolta betegségét — ebben is teljesítve a mindent-vallás költői parancsát —, tudva, hogy ez a „kellő időben" jött betegség — egy másik végzetes paranccsal — irányította emberi életútját és költői pályáját. Ady „kórtörténete" még nincs megírva. Csak adataink vannak hozzá. Nem vagyok sem orvos, sem pszichiáter, Mint Ady-kutató gyűjtöttem össze az életműből (líra, próza, levelezés) és Ady személyes vallomásaiból, az életrajzi irodalomból és a kortársi emlékezésekből azokat az adatokat és utalásokat, amelyek Ady vérbajára és mámorszenvedélyére vonatkoznak. A költő alkotótehetségét ugyanis — örökölt és alkati sajátságok mellett — ezek a tényezők erősen befolyásolták. Ha együtt van a nyersanyag az orvosi szempontú feldolgozás és értékelés számára, reméljük, a szakemberek kedvet és ösztönzést kapnak az izgalmas, s az irodalomtörténet szempontjából fontos és hasznos feladatra, s megszülethet végre egy rendkívüli művészegyéniség részletes, elemző patográfiája. ÁLDASSANAK BENNÜNK A KIFESLETT VÉR-RÓZSÁK... Az Ady betegségével kapcsolatban sokat idézett önéletrajzi novella, a Mihályi Rozália csókja (Nyugat, 1908. márc. 10.) a vallomás művészi őszintesége és egyes elemeinek valósághitele mellett is annyira regényessé bonyolított, szándékosan álcázott és áttételes (akárcsak a történet magva: a vérbaj átszármaztatása), hogy jóformán semmi határozott nyomot nem találunk benne a betegség eredetére 1 Ady Lajos: Ady Endre 105.
