Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

lette érdekes, de nem eléggé ismert egyéniség az 1330—1345 között kimutatható Euguboi András királyi orvos, aki az utóbbi időpontban Erzsébet királyné udvari orvosa is volt, tehát működésének legalábbis egy része alighanem Óbudához — a királynői várhoz — kapcsolta. Működésének elismeréséül sárospataki plébános lett. „Filius Gekmeny Apothecarii" örökös nélkül halt el, ezért Hont megyei, százdi birtokát Nagy Lajos király „magister Zerenchen, fidelis apothecarius ipsius domini Ludovici regis et comes camerarum quinque Ecclesiensium"-nak adományozta. Szerecsen, feltehetően szicíliai, arab származású volt, aki oklevelét valószínűleg Salernóban szerezte.

29 Az első gyógyszerészek jelentőségénél egymaga is nagyobb nevet vívott ki magának Nagy Lajos udvari gyógyszerésze, Szerecsen Jakab,

30 aki a király lepraszerű betegsége miatt rendkívüli befolyásra tett szert az udvarnál. Uralkodója jóvoltából lett pécs-szerémi kamaragróf és az államilag vert pénzeken még az arcképe is megjelent. Ezek a „Szerecsen-dénárok" éremtani szempontból is igen értékesek. A Budavári Palota legutóbbi feltárásakor pedig „Szerecsen fejes" kályhacsempék is kerültek elő az ásatásból. Mivel valószínűleg fivérével Szerecsen Jánossal („magister Zerechen") közös, kettős házban lakhatott, azért ismerjük budavári palotájának a helyét és maradványait is. Az erre vonatkozó oklevelek ugyanis azonosíthatóak voltak a mai Úri utca 49.—Országház utca 26. számú — egykor kettős — épülettel. Tudjuk, hogy e „Szerecsen nagyház" („Serechen Nogghaza") a kevés számú, kétemeletes budavári, gótikus paloták közé tartozott. Mindenesetre 1403 előtt volt a kettejük birtokában, mert ekkor már János fia, Balázs és István adták el Garai Miklós nádornak 10 000 forintért. Később a Garai testvérek osztozkodtak rajta, végül pedig Hunyadi Mátyás király (1458—1490) törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak a kezébe került ez a nagy kiterjedésű, kettős épület. Szerecsen Jakab mellett 1358-ban szerepel Magister Franciscus is, Nagy Lajos királyunk házi orvosgyógyszerészeként. Uralkodásának idejéből egyébként az udvari orvosoknak már hosszabb névsorát ismerjük. Mindenekelőtt tudunk Lippai Henrikről (Heydenricus) 1360-ból, aki a király orvosa és fizikusa volt.

31 Az uralkodó 1360. évi, átmeneti zsidóüldözése idején távozhatott a nápolyi királyság területére Heracleaba, Magyarországi Mózes („Moises de Hungária") zsidó orvos is.

32 Ekkor a király az olasz Conversino da Ravennát tette meg udvari 29 Hintsch i. m. 273.; Anjou-kori okmánytár alapján Schwarz i. m. és Weszprémi István: Succinta medicorum biographia. IV. 270. alapján Baradlai—Bársony i. m. 56. 50 Veszprémi i. m. i. h. Baradlai—Bársony uo.; Andriska i. m. 83. 31 Pataki i. m. 267. és 299. ua. 10. kép, 268., 294. 79. jegyz. 1412. aug. 25-i oki. Dl. 9937. F. O. M. Joseph de Hauy: „Plan de la ville et chateau de Bude" 1687. évi térkép. Ez bizonyítja, hogy a Szerecsen nagyház a 66-os és a 136-os sz.-ú., két utcára átnyúló telek. Lásd Czagány István: Budavára török hódoltság alatti helyszínrajza. 1687. évi állapot. 1954. T. k. 7. sz. Erre vonatkoznak az 1403. jan. U-i és az 1501. jún. 28-i oklevelek is. „Zaiger über die Vöstung und Wasser Statt. 1696. No. 63., 116. Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest, 1942. 27. 32 Dercsényi uo., és Zolnay : Ünnep . . . i. m. 104.