Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

budai orvos nevével is. Az ő 1476. márciusi végrendeletéből tudjuk, hogy Ernuszt János szlavón bán és királyi kincstartó üzleti megbízottja volt. Corvin János orvosa az 1503-ból ismert De Angelis (Angelus) János Jakab (Joannes Jacobus királyi orvos), budai polgár és háztulajdonos lehetett egy 1506. évi adat tanúsága szerint. Hasonló nevű kortársától azonban meglehetősen nehezen tudjuk megkülönböztetni.

55 A mohácsi síkon elesett királyunk egyik udvari orvosa az a Mota Jakab volt, aki 1525—1526 körül meggyógyította Radies Bosith naszádoskapitányt, majd Szapolyai János pártjára állott. A másik a sziléziai származású német Wirth György ,,Budissinae Lusatiorum Decanus" (budweis—lausitzi esperes) volt.

56 Ezzel szemben a Magyarországon megszületett első bonctant — a „De homine libri duo" című könyvet, amely azonban még nem eredeti boncolások alapján készült — Galeotto Marzio már 1471-ben megírta. Arquati orvos pedig „Prognostico del dottore Arquati fatto del 1480 al re Ungheria" címen kilenc évvel később írt munkát Mátyás király számára. Viszont német származású orvos nevéhez fűződik az első magyar vonatkozású orvosi nyomtatvány: Johannes Müntz württembergi magister „Tabulae minutionum super meridiano Budensi" című, érdekes munkája Magyarország címerével díszítve. Ez a mű a havonkénti érvágások alkalmas és alkalmatlan napjait foglalja össze a budai égkörhöz viszonyítva. Az orvosi irodalomtörténetben is előkelő helyet foglal el ez az 1494-ben Budán megjelent ősnyomtatvány. Az említett, nagyszebeni származású Nicolaus Melchior — II. Ulászló király udvari orvosa — „Processus universalis viae" stb. című munkáját a királynak ajánlotta. A korszak legnevesebb helyi gyógyszerészei az 1473-ban említett budai Pál apothecarius — aki kassai Bernát gyógyszerész szállítója volt — és az 1475-ből ismert amonitanus (anconai?) Simon, akinek özvegyét Mátyás király beiktatta Miklós borbély fia Leonard házába „Ín domo in piatea Apothecariorum" — vagyis a mai Tárnok utcában. Rajtuk kívül az 1494-ben említett Engerhardt és az 1495-ben szereplő Valentinus apothecarius — akiken kívül azonban még számos gyógyszerész élt a budai körzetben. így elsősorban az 1476-ból ismert Wild Engelhart budavári, az 1483 előtt élt István budai és az 1485-ben említett „Pathikarws Bálint" óbudai gyógyszerészek, akik közül az első és az utolsó talán azonos a korábban említettekkel. Tudjuk, hogy Engelhart (vagy Engerhardt?) a Nürnberg melletti Hersbruckban született és 1458-ban iratkozhatott be a bécsi egyetemre. Ernyey József szerint Heydentrich János erfurti származású budai orvos rokona lett volna és vele együtt jött a magyar fővárosba, ahol mindketten Ernuszt János szlavón bán üzleti megbízottai lettek. Kortársuk volt Kuntstock Gergely (Weger Gergely) doctor, az 1470—1499 között kimutatható budai (királyi?) orvos, akinek 1482— 55 Baradlai—Bársony i. m. 66.; Werthner Mór: Századok. 1893. 607. alapján Baradlai —Bársony i. m. 62. old.; Kubinyi i. m. 65. és 77. 24. jegyz.; Dl. 21. 648. Ol. Ft. Eszt. kápt. mlvt. Lad. 53. fasc. 3-no. 28. Kubinyi i. m. 76., 6., 7. jegyz., 67. és 78. 39., 40. jegyz. b6 Baradlai—Bársony i. m. 66.; Hintsch i. m. 275.; Korbuly i. m. 373.; Hintsch i. m. 276.