Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

és 1410-ben Luxemburgi Zsigmond által újraalapított óbudai egyetem mellé csak 1465-ben állították fel az orvosi fakultást — ami viszont nem jelenti az orvosi oktatás korábbi, teljes hiányát. Az intézet tanárai közül Klostein Simont és Antal ragusai (Dubrovnik) érseket ismerjük 1414-ből — akik a királyt a konstanzi zsinatra is elkísérték —, valamint Diernecki Mátét, akinek utóda később Ilkusch Márton lett. Ezenkívül Nagyszombati Mátyás professzoráról és Melmeister Henrik rektoráról tudunk. Érdekes az a történettudományi ellentmondás, amely az egyetem alapításával kapcsolatban tudományos közfelfogásunkban kialakult. A szakirodalom állításai mellett ugyanis publikált az egyetemnek Zsigmond által 1388-ban történt alapítása is: „Academia Vetero Budensis a Sigismondo Imperatore ac Rege Hungáriáé Anno MCCCLXXXVIIL" Zsigmond korában mindenesetre az egészségügyi intézkedések nagymérvű kiszélesedését figyelhetjük meg. Erre vallanak a Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) vonatkozó rendelkezései is. A közel kétszáz éven át (1244—1421) vezetett törvénykönyv például a 102. pontjában előírja, hogy: „a gyógyszerészek ... csakis olyasmit [árusítsanak], ami régtől fogva patikába való . . . Vasárnap és más ünnepeken semmit se merjenek nyitott boltban árulni mindaddig, amíg a vecsernyét el nem harangozták, kivéve gyógyszert a betegeknek testi könnyebbülésükre ; ezeket kiadhatják nappal és éjjel is." Ez a paragrafus tulajdonképpen az első okirati adat a magyar gyógyszerészet jogrendjéről.

53 1. ábra. XV. századi albarello a királyi palota középkori házi-gyógyszertárából. A Budavári Palota ásatási anyaga Vö. Hintsch i. m. 356., 271., 270., 274., valamint Zolnay: Ünnep... i. m.; Hintsch i. m. 270., 274., 305.; Brüll i. m. 40.; Halmai János—Némedy Imre: A gyógyszerészet története. Budapest, 1964. (Bpesti Orvostud. Egyet. Gyógyszerésztud. Kar.) 29.