Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Blázy Árpád: A teriáka és a mitridátum

,,. .. ez Terjeket, találni en nálam Hoffmann Illyésnél Seb es Szemgyógyító."0 Ezzel a dokumentummal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyike az első magyar nyelvű egészségügyi nyomtatványoknak. Sorsa igen kalandos. A múlt század 70-es éveiben talált rá Fraknói Vilmos, midőn egy XVII. századi (1010) könyvtáblát áztatott szét. A könyvtáblán mintegy 20 példánya volt fellelhető ennek a magyar ősnyomtatványnak. (Az Országos Széchényi Könyvtárban meglevő példányáról készült fotókópiáját a 8—9. számú ábra mutatja be.) A teriákát pestis ellen is használták mind külföldön, mind hazánkban. Mint önálló pestisszer is használatos volt, de számos egyéb pestisszer alkatrészeként is 9. ábra. Magyar gyógyszerhirdetmény a XVII. századból. Recto oldal felhasználták. Hazánkban a XVII. és XVIII. században sűrűn előforduló pestisjárványok idejéről számos adat tanúskodik erről.

21 1094-ben Milley János jezsuita atya felsőbbségéhez intézett jelentéséből idézem: „. . . Nagyon félünk a pestistől és félelmünk nem is múlik el, mert sokan meg is betegedtek valóban : évi szükségletünkre még egy-két gyógyszeradagnyi teriákánk sincs, melyre sürgős esetben szükség lenne."

22 1739-ben a nagyszombati gyógyszertár a pestis-lazarétum számára több alkalommal expédiait teriákát.

23 20 Országos Széchényi Könyvtár és Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár. 21 Baradlai—Bársony i. m. 22 Szilágyi S.: Erdélyi országgyűlési emlékek. Budapest, 1892. „Hic de Peste timuimus, nec adhuc metus cessât, alii morbi dafacto sunt : ob praevium annonam, nec pro una alteravi dosi, vei ipsam theriacam habemus, se necesse foret periclitantibus." 23 Baradlai—Bársony i. m.