Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - Sborník Národního Musea v Praze — 1971 (Vida Tivadar)

SBORNÍK NÁRODNÍHO MUSEA V PRAZE — ACTA MUSEI NATIONALIS PRAGAE — 1971 Rada B — Prirodni vëdy — Sv. XXVIL, eis. 3. A természettudományos sorozatnak ez a 75 oldalas füzete teljes egészében a nagyszombati (Trnava a mai Szlovákiában) járásban levő Ábrahám községben feltárt koraközépkori temető csontvázainak antropológiai vizsgálatával foglalkozik (

'Milan Stloukal—Hana Hanáková : Antropologie ranestfedovëkého pohrebistë v Abrahámu). A prágai Nemzeti Múzeum antropológiai osztályának két dolgozójával együttműködött Titus Kölnik, a Szlovák Tudományos Akadémia archeológiai szakosztályából, Nyitrán és Lubos Vyhnánek, a prágai Károly-Egyetem radiológiai klinikájáról. T. Kölnik előbb a római császárkorból való temetkezési hely feltárását vezette, majd 1966 és 1968 között a 11. századból való sírmezőt fedezett fel, amelynek néhány sírja a népvándorlás korára datálható. A sírmezőnek e részében 112 sírban 116 személy maradványaira bukkantak. Miután kizárták a népvándorláskori sírokat, valamint azokat, amelyekben a csontváz nem maradt meg, 89 csontvázas sír maradt meg az antropológiai elemzés számára. A rövid bevezetés után a tanulmány 5 részre tagolódik. Az I. rész szerzője Kölnik. Részletesen leírja, majd archeológiai szempontból értékeli az ábrahámi leleteket. AII. részben ugyancsak ő és a 2 főszerző táblázatos kimutatást ad az ábrahámi csontvázas sírokról. A III. szerzői (Stloukal és Hanáková) a nyert adatok alapján összeállították az ábrahámi hajdani népesség demog. ráfiai adatait. Ugyancsak ők ketten az írói a IV. résznek, amelynek a címe: Az ábrahámi népesség antropológiai jellege. Kiemelik, hogy csak egyetlen tipikus mongoloid koponyát találtak, míg hat másiknál meg lehetett állapítani bizonyos mongoloid vonásokat. Az V, részben L. Vyhnánek közreműködésével az ábrahámi népesség egészségi állapotát tették vizsgálat tárgyává. Arra a megállapításra jutnak, hogy az viszonylag kedvező volt mind az átlagéletkor, mind a paleopatológiai leletek csekély számát tekintve. Utóbbiak közül csoportosan fordult elő a Foramen arcuale atlantis, mégpedig feltűnően nagy százalékarányban. Más sírleletekkel egybevetve feltűnően rossz volt az ábrahámi népesség fogazatának egészségi állapota, különösen a férfiaknál. Az elszigetelten előforduló paleopatológiai esetek közül érdekesek a gerincoszlop ágyéki szakaszának kettős spondylolysis-e és egy egyoldalú spondylolysis. Jelentős lelet a csípőizületi ficam posttraumatikus állapota, valamint három csontgyulladásos folyamat esete: a sípcsontok idült osteomyelitise egy gyermeknél rendkívüli kiterjedése miatt, elváltozások a női medencén, mégpedig annak symphysisén szokatlan lokalizációjánál fogva, s végül olyan sípcsontelváltozások, amelyek a bokaízület kemény csontos ankylosisával gyógyultak be. Teljesen hiányzott háborús sérülések bármiféle nyoma. A számos táblázattal, grafikonnal, 20 oldalnyi fényképfelvétellel és 1 vázrajzzal kiegészített tanulmány bizonyára felkelti paleopatológusaink figyelmét. Annál inkább, mert három magyar szerzőtől való művet, ill. cikket is idéz irodalomjegyzékében. Az 5 apróbetűs oldalra kiterjedő német nyelvű összefoglalás alkalmas eszköze a cikkel való első ismerkedésnek. Vida Tivadar