Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - Pagina di Storia della Medicina — 1971 (Vida Tivadar)

az olasz—magyar barátság szálai összefogásként a Habsburg-uralommal szemben. Nyilván ez volt az oka annak, hogy II. József 1781. IX. 15-én elrendelte a kollégium bezárását. Az épület előbb karmelita kolostor lett, majd kaszárnya, börtön és aztán árvaszék. Végül 1822-ben Angelo Venturoli, gazdag és művelt építész adata vissza az épületet eredeti rendeltetésének, amennyiben megtette szegény sorsú, tehetséges olasz művészek kollégiumának. Adriana, Amerio (Róma): Descartes hatása az orvostadomány 18. századi rendszereire. Descartes élettani nézetei hatottak Georg Ernest Stahlra, valamint a cosenzai Tommaso Corneliora, a 18. sz. e két nagy „szisztematikusára" az orvostudományban. Alfredo Puma (Caracas, Venezuela) : Az autochton római orvoslás. O. Mitaritonna (Róma): A salernói szülészet és nőgyógyászat. A salernói iskola egyes mestereitől való, a nemi szervek anatómiájára vonatkozó írásművek áttekintése mellett hozza azokat a betegségtüneteket, amelyekkel foglalkozott az iskola szülészeti és nőgyógyászati tanítása. A fennmaradt töredékeket ismerteti mindegyiknek történetkritikai áttekintésével, végül pedig egybeveti a salernói szülészet és nőgyógyászat eredményeit a görög és római tudományéival. Az első részben a salernói iskola első időszakának orvosszerzői kerülnek sorra. Giovanni Gentili (Róma): A Figline Valdarno-i (Firenze) Serristori-kórház rövid története. Tulajdonképpen inkább ispotályról van szó, amely történetének első időszakában — mint ez általában lenni szokott a késő középkori alapítású ispotályoknál — inkább a zarándokok és utasok szálláshelyéül szolgált, mint a szegény betegek kórházául. A 16. század második felében azonban már egyre inkább átalakul kórházzá, ahol betegeket ápolnak. Az 1526—27-es firenzei pestist átvészelte az intézet. Az akkori háborús időkben sok ember számára biztonságos megőrző helyként is működött. 1890-ben megújított és kibővített helyen folytatja működését. Anno 15., No. 3. Jaqueline Sonoret — Charles Coury (mindkettő Párizs) : A törvényszéki orvostan egy esete a 19. században : a Choiseul-Praslin ügy. A francia nyelvű cikk az 1847. augusztus 17-ről 18-ra virradó éjszaka az apja szállodájának földszinti lakosztályában megölt Choiseul-Praslin hercegnő esetével foglalkozik. Az eset felderítésében szakvéleményükkel olyan orvosok vettek részt, mint Louis, Andral és Orfila. Egyike az első olyan modern törvényszéki orvosi eljárásoknak, amelyek tudományos toxikológiai vizsgálaton alapulnak. Ezért is érdekes bepillantani az ügy részleteibe a korabeli forrásanyag alapján. José Lopez Sanchez (La Habana, Cuba) : A moszkitóról szóló tan és elmélet. A spanyol nyelvű cikk Carlos Finlay-nak, a neves kubai tudósnak sokat vitatott tanításával foglalkozik. Onofrio Mitaritonna (Róma): már ismertetett tanulmányának befejező (2.) része, amely Constantinus Africanus működésével kezdődik. Antonio Nalesso ebben a számban is deontológiai kérdéssel foglalkozik: Az orvosi deontológia Villanovai Arnald műveiben. Kötelességtanát áthatja a legjobb értelemben vett hippokratészi örökség, úgyhogy a kereszténység sem adott sok újat hozzá, mindössze ma-