Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - Hessisches Ärzteblatt — 1971, 1972 (Némethy Ferenc—Vida Tivadar)

Vol. 33. No. 6. A hesseni Grünberg 1972-ben ünnepelte alapításának 750. évfordulóját. K. Quecke két orvostörténeti tanulmánnyal járul hozzá a város múltját tárgyaló történeti megemlékezések sorához. (Zur Medizingeschichte der Stadt Grünberg in Hessen p. 562—596.) A várossal szinte egyidős az antoniták (Szent Antal betegápolói) kórháza, amelyben elsősorban a Szent Antal tüze nevű középkori járványban szenvedőket kezelték részben amputálással, részben gyógynövényekkel. A cikkben sok adat található magára a betegségre (üszkösödés, ergotismus kórokozója, s a rozson élősködő anyarozs-gomba: claviceps purpurea), a francia alapítású antónita rendre és a középkori járványra vonatkozóan. Quecke másik tanulmánya a grünbergi születésű Joachim Struppiusról (1530—1606) szól, aki előbb frankfurti városi orvos, majd a pfalzi választófejedelem háziorvosa és könyvtárosa volt. Az orvostudomány két ága is első kezdeményezőjét tiszteli benne: 1567-ben kiadott „Consilium medicum" és az 1573-ban megjelent „Nützliche Reformation" c. munkáival ő a megalapítója a közegészségügy tudományának, az egyiptomi múmiákról írt tanulmányával pedig (1574) a paleopathológia első művelője lett. Csaknem tíz évvel előzte hát meg Felix Plattért (1583), akit eddig a paleopathológia megalapítójának tartottak. J. Struppius egyébként egyenesági őse a Merck családnak, a híres darmstadti Merck gyógyszervegyészeti gyár mai tulajdonosának. A Földközi-tengeren tett utazásával kapcsolatban számol be J. Gottlieb Asklepios ábrázolásának fejlődéséről (Auf den Spuren des Asklepios zwischen Kos und Istambul. p. 596—598.). Asklepiost az i. e. IV. századból származó szobrok tanúsága szerint kezdetben zilált hajú, haragosan összevont szemöldökű ifjúként ábrázolták. Alakja csak később szelídült a manapság ismert jóságos patriarchává. Érdekes a szerző gondolattársítása: „Asklepios haragja manapság is él annak az orvosnak a szívében, aki gyógyíthatatlan betegséggel hadakozva tudatában van tragikus tehetetlenségének. Vigasztaló dolog tudni, hogy az istenek is öregszenek, s a lázongó harag helyét a bölcs ítélet nyugalma foglalja el." A könyvszemle felhívja figyelmünket Szent-Györgyi Albert könyvére: Der fehlentwickelte Affe, oder die Unfähigkeit des Menschen, mit seinen Problemen fertig zu werden. (Az elfajzott majom, avagy a problémái megoldására képtelen ember.) Bertelsmann Sachbuchverlag, Gütersloh, 1971. Vol. 33. No. 7. A marburgi Szent Erzsébet templom orvostörténeti vonatkozásait deríti fel H. Siefert tanulmánya (Die Marburger Elisabethkirche. Ein medizinhistorischer Rundgang, p. 641—654.) A mai nagy gótikus templom (1283) — s benne Árpádházi Szent Erzsébet sírja — helyén állt az a kis kápolna és kórház, amelyet még maga Erzsébet emeltetett s ahol elözvegyülése után életének utolsó négy esztendejét (1227 —1231) töltötte. A gótikus templom ábrázolásai, Marburgi Konrád Szent Erzsébet életrajza (1235) és a szenttéavatási akták (1235) sok adatot őriznek a középkori betegápolásról. Vol. 33. No. 8. A marburgi egyetem Orvostörténeti Intézete 1964-ben alakult. Megszervezője és eddigi igazgatója, Dr. med.