Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Zalai Károly: A gyógyszerrel kapcsolatos tevékenységek és intézmények történeti fejlődése

E szerteágazó feladatok ellátása nagy felelősséget jelent a munkában részt vevő gyógyszerészek, orvosok, vegyészek, mérnökök, biológusok, matematikusok, statisztikusok, közgazdászok, jogászok számára, IRODALOM 1. Schelenz, H.: Geschichte der Pharmazie. Berlin 1904. 449. 2. Adlung, Urdang: Grundriss der Geschichte der deutschen Pharmazie. Berlin, 1935. 3. Oettel, H.: Pharmazie und Farmakologie. Arzneimittelforschung. 1952. 340. 4. Baradlai J.—Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930. 5. Rhode, J.: Soziologie des Krankenhauses —• Zur Einfürung in die Soziologie der Medizin. Stuttgart, 1962. 6. Ernyey J.: Szerzetesrendjeink gyógyszertárai. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője VIII. 1932. 182. 7. Vidovszky K.: A gyógyszerellátó hálózat fejlesztése. Magyar Gyógyszerészet, Bp. 1968. 95. 8. Végh A.: A magyar gyógyszerészképzés. Magyar Gyógyszerészet, Bp. 1968. 39. 9. Dickmann, H.: Geschichte und Probleme der Apothekerausbildung. (Veröffentlichungen der Internationalen Geselleschaft der Pharmazie. Neue Folge. Bd. 5.) Frankfurt Main, 1954. 10. Schenk, G.: Entwicklung der pharmazeutischen Chemie in Rahmen der Naturwissenschaften und die Bedeutung der Forschung an wissenschaftlichen Hochschulen für die Bildung der Persönlichkeit. Pharmazeut. Ztg. 1960. 650. 11. Verschofen, W.tDie Anfänge der chemisch-farmazeutischen Industrie. Aulendorf. Württ. 1952. 12. Horváth Gy.: 100 éves a magyar gyógyszeripar. Gyógyszerészet, 1967. 441. 13. Mozsonyi S.: A magyar gyógyszeripar népgazdasági jelentősége. Gyógyszereink, 1967. 17. 561. 14. Lázár J.: A magyar gyógyszerészet szocialista fejlődése. Gyógyszerészet, 1959. 403. 15. Kempler K.: Magyar Gyógyszerészet 1967. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Kiadványa.) Bp. Summary The author presents a historical survey of the activities connected with medicines, of the types of institutions that emerged in Hungary in this field, and evaluates the succeeding periods of development from the viewpoint of the organization of the supply of medicines. The most important phases in the development leading to a homogeneous and up ,to-date system of supply in medicine are the following : the separation of medical and pharmaceutical activity between the 12th and the 18th centuries; the introduction of the training of pharmacists at the university in 1770; the publication of pharmacopoeias in the 19th and 20th centuries; the creation of regulations and laws from the 13th century on; the establishment of a national health service with the state organizing the supply of medicines in the middle of the 20th century; and finally the setting up of institutes for pharmaceutical research and supervision. The further development of the activities connected with medicines and the varied and complex character of the institutional network ensued the differentiaiton of the pharmaceutical sciences and an increasing number of specialists from various fields became involved in the performance of the tasks.