Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine — 1971/3. (Némethy Ferenc)

Folyóiratokból BULLETIN OF THE HISTORY OF MEDICINE — 1971 Vol. 45., No. 3. Lloyd G. Stevenson szerkesztő rövid tudományos méltatás keretében köszönti Erwin H. Ackerknecht professzort 65. születésnapja alkalmából. (201—202. pp.) A prostitúciót az Egyesült Államokban is sokáig kizárólag erkölcsi — s nem egészségügyi — problémának tekintették, s mindenestül a magánélet szférájába utalták. Francia- és Németországgal ellentétben Anglia és Amerika liberális közvéleménye eleve ódzkodott a magánéletbe való mindennemű hatósági beavatkozástól, s ilyennek tekintette a prostituáltak rendőrségi ellenőrzését is. (Burnham, John C. .* Medical Inspection of Prostitutes in America in the Nineteenth Century : The St. Louis Experiment and its Sequel. — 203—218. pp.) 1858-ban William Sanger New York-i orvos követelte először a prostituáltak kötelező egészségügyi vizsgálatát párizsi mintára. Ezt 1870-ben sikerült csak megvalósítani St. Louis-ban, ahol karanténba utalták a nemibeteg nyilvános nőket. Ápolásukra alapították a „Társadalmi Baj Kórházát" (Social Evil Hospital), amelynek költségeit a nyilvános házak és a magánprostituáltak viselték. Bár a St. Louis-i kísérletnek — főleg a protestáns lelkészek erkölcsi okokra hivatkozó tiltakozása miatt — 4 év múlva véget vetettek, a példa mégsem maradt követők nélkül. A 70-es évek közepén Sámuel D. Gross philadelphiai orvos már az angliai „ragályos betegségek elleni törvényhez" (Contagious Disease Act) hasonló törvény megalkotását sürgette. J. Marion Sims pedig, az amerikai gynaekológia atyja, 1876-ban elvként mondja ki, hogy az orvos kötelessége nemcsak a gyógyítás, hanem a közegészségügyi törvényhozásban való tevékeny részvétel is. A kérdés ettől kezdve állandóan napirenden maradt. A nemibetegségek büntetés jellegére hivatkozó régi moralizáló érvelés hatékonyságát megszüntette az a felismerés, hogy a betegségek gyakran ártatlanokat pusztítottak el (csecsemőket, tisztán élő nőket, akiket férjük fertőzött meg stb.). A kötelező ellenőrzés bevezetését most már az az ellenérv késleltette, hogy sok orvos nem tartotta elég hatékonynak az ellenőrzési rendszert. (A mikroszkopikus vizsgálatok csak az 1900-as években váltak általánossá, a Wasser mann-próbát pedig csak 1906-tól ismerik). Sorompóba álltak az új moralisták is, akik a rabszolgaság eltörlését követelő abolitionisták mintájára most