Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Biedermann, H: Medicina Magica (Némethy Ferenc)

SZEMLE Könyvekről Biedermann, Hans: Medicina Magica. Metaphysische Heilmethoden in spätantiken und mittelalterlichen Handschriften, Graz, Akademische Druck- und Verlagsanstalt, 1972. S. 107, Faksimile-Tafeln 30, III. 38. A kiadó „orvosoknak, gyógyszerészeknek, a néprajz iránt érdeklődőknek adható igényes ajándékkönyvként" ajánlja ezt az igen szép kiállítású, értékes albumot. De mit ad a szakembernek? ízelítőt három felbecsülhetetlen értékű, gazdagon illusztrált középkori kódexből, amelyeknek igen drágán beszerezhető teljes hasonmás-kiadása — kommentár-kötet kíséretében — a közelmúltban jelent meg a Codices Selecti sorozatban. A Medicina Magica 30 színes táblája a következő kéziratokból származik: L Tacuinum Sanitatis in Medicina (Codex Vindobonensis S. N. 2644) 214 p, 230 x 330 mm, 206 egészoldalas miniatúrával. A latin nyelvű kódex 1390 körül készült Észak-Itáliában a bagdadi Ibn Botlan ( = Abulcasis de Baldach, meghalt 1064 körül) „Taqwim al-sihha" ( = Egészségügyi áttekintő táblázat) c. művének arab szövege alapján. Ez az ősi dietetikai könyv az antik stoicheia-elmélet értelmében igyekszik minősíteni és szemléltetni a természet és az emberi élet valamennyi jelenségét. Állandó kategóriái: complexio (alapminőség: száraz, nedves, meleg és hideg) ; electío (a szóban forgó tárgy vagy jelenség kiváltképp értékes fajtája); iuvamentum (mennyiben használ az ember egészségének?); nocumentum (mennyiben árt?); remotio nocumenti (az ártalmak elhárítási módja); quid generat (milyen emberi szervet vagy nedvet táplál ?) ; convenit (kiknek és milyen környezetben ajánlatos?). A teljes fakszimile kiadás ára 8000 osztrák schilling. A Medicina Magica a 206 kép közül 15-nek színes reprodukcióját közli magyarázattal; Abulcasis, Birsalma, Dinnye, Tök, Mandragora, Ősz, Tél, Nyúlhús, Tehén- és tevehús, Állati agyvelő, Lép, Kilencszemű hal, Hó és jég, Fűtött szoba, Esti beszélgetés. 2. Medicina Antiqua (Codex Vindobonensis 93), 322 p, 275x186 mm, 400nál több, javarészt színes képpel. A 13. sz. közepén Szicíliában készült latin nyelvű kódex az i. sz. 6. századból való szövegre vezethető vissza és több orvosi vonatkozású traktátust tartalmaz: Antonius Musa (Maecenas háziorvosa) két művét, Apuleius gyógynövény-könyvét, Sextus Piacidus Papyriensisnek az állati eredetű gyógyszerekről írt tanulmányát és Dioskuridesnek a „nőnemű" növé-