Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

ADATTÁR - Vida Mária: Történelmi és iparművészeti értékű gyógyszertári berendezések magyarországi topográfiája

dezés négy sarkában kidomborodó üvegajtós sarokszekrény a bútorzat jellegzetesen barokk bútorrészlete. A tölgyfából és diófából faragott homlokzatán fiókos táraasztal (2,(5x0,88 m; mag.: 0,9 m) állatmancsot utánozó lábon áll. Tartozékok: Ettl.: Mária gyermekével. Táblakép, XVIII. sz. 40-es évek. Ettl.: Sz. Kozma és Dámján. Táblakép. XVIII. sz. 40-es évek. „Magyar Király" Olajkép. XIX. sz. közepe. Fatégely. XVIII. sz. közepe (157 db). Hordó. Habán, 1606. Táramérleg. 1672 (2 db) (lelt. sz. 6002, 6003) Albarello (4 db). Nove, XVIII. sz.

:î Bencze J. örökösök tul. írod.: Nékám Lajosné: A kőszegi patika. Bp. 1965. Nékám Lajosné: Régi magyar patikák. Bp. 1971. 19—21. p. Baradlai János—Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930. 1, kötet. 212—213. p. „Arany Sas" patika — Gyógyszerésztörténeti Múzeum (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum részlege) Alapítás: 1687. Eredeti hely: a mai I. ker. Dísz tér 1—2. sz. ház helyén nyílt meg, ahonnan még 1696 előtt a mai Dísz tér 6. sz. (Gombaszögi) házba, majd a mai Tárnok u. 16. sz. házba költözött. Ez utóbbi gótikus, XIV—XV. sz-ban épült ház. Alapító: Bösinger Ferenc Ignác. Épülete: patikaház (I. Tárnok u. 18.), 1735—1754-től százhatvan éven át működött a patika. XV. sz., többször átalakítva, jelenlegi homlokzata 1820 körüli, klasszicista jellegű. Gyógyszerésztörténeti kiállítás helye (1974). Kiállítás címe: A reneszánsz és barokk korszak gyógyszerészeié. Kiállítás célja: Az egyetemes gyógyszerésztörténet bemutatása fejlődési folyamatában a XV. sz. végétől a XVIII. sz-dal bezárólag. A reneszánsz korszakban válik ketté az orvos- és gyógyszerészettudomány, ekkor születik az önálló gyógyszerészet. Ennek nyomán a „vegyeskereskedés" jellegű középkori patikával szemben megszületik a „modern" gyógyszertár. Bútortartozékai: officina-interieur. Későbarokk. XVIII. sz. második fele. (Rekonstrukció. Kőszeg, „Szerecsen" patika festett barokk bútorzatának eredeti részleteinek felhasználásával. Lásd Kőszegi Patikamúzeum.) Receptszekrény. Diófa, XVIII. sz. Sakkmintás berakású — ajtón és tetején — furnérozott, négy kerek pogácsa lábon álló, kétajtós szekrény. Felső lapja felnyitható, álló íróasztalként használható; belül fiókos rendszerű. A-Z betűvel jelölve. (Lelt. sz.: 69.608.1) Lásd Pécs „Szerecsen" patika. Egyéb tartozékok: Oroszlános állvány a budavári „Arany Sas" patikából (2 db). Vörösmárvány, XVII. sz. vége. Mozsár, XVIII. sz3 Nékám Lajosné: A kőszegi patika. Bp. 19G5. — Az edények származását illetően közölt adat téves, mert az edények Szigetváry Ferenc közlése szerint csak az I. világháború alatt kerültek Magyarországra Olaszországból. így semmiképpen nem tartoznak az eredeti edényzethez.