Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - M. Lugosi Márta: A gyógyszerészi múzeum felállításának ügye Magyarországon
A GYÓGYSZERÉSZI MÚZEUM FELÁLLÍTÁSÁNAK ÜGYE MAGYARORSZÁGON M. LUGOSI MÁRTA A gyógyszerészet története évezredekig szorosan összeforrott az orvostudomány történetével. A gyógyszerészet különválása a XIII, században indult meg. A párizsi orvosi fakultás 1271-ben rendeletet adott ki, amelyben eltiltott minden Herbáriust és Apothekáriust a belgyógyászat gyakorlásától. [1] A két szakma itt kezd elhatárolódni egymástól. Ebben az időben a királyi udvarokban és a kolostorokban már voltak házi gyógyszertárak. Polgári, közforgalmú gyógyszertárak Magyarországon a XIII. század második felében kezdtek létesülni. [2] A magyarországi gyógyszerészet a fennmaradt írásos dokumentumok alapján mintegy hét évszázadra tekinthet vissza. Hég évszázad írott és tárgyi emlékei őrzik számunkra a gyógyszerészet fejlődésének egyes állomásait. Nem közömbös tehát, hogy ezek az emlékek erre a célra fenntartott helyen vagy helyeken összegyűjtve fennmaradnak-e, vagy szétszórtan tönkremennek, elkallódnak. Éppen ezért fontos a tárgyi emlékek gyűjtését szolgáló múzeumügy, jelen esetben a gyógyszerészeti múzeumügy fejlődésének tanulmányozása. Az első próbálkozás a világon az orvos-gyógyszerészi emlékek összegyűjtésére 1554-ben volt. [3] Monard Miklós orvos ekkor alapította meg Sevillában az első természettudományi és gyógyszerészi múzeumot. Ezután is voltak szétszórtan Európa-szerte hasonló irányú törekvések, de csak a XIX. század második felében indultak meg az erre irányuló szervezettebb mozgalmak. Ernyey József gyógyszerész véleménye szerint: „A természettudományok százada, miként a XIX. századot nevezni szeretik, lázas életében előbb nem ért rá realizálni a természettudomány történetét : mert megkezdte ugyan irodalmi müveinek rendszeresítését a régibb könyvtárak anyaga nyomán, de a könyvekhez fűződő tárgyi vagy kegyeleti emlékek megmentésére még nem gondolt." [4] A század vége felé azonban mind eredményesebbekké váltak a kezdeményezések, így pl. az 1883-ban Nürnbergben meghirdetett gyűjtésből szép múzeumi anyag jött össze. Ez időben létesült múzeum Hamburgban, Drezdában, Münchenben, Prágában, Stockholmban. [4] A külföldi példákon felbuzdulva Magyarországon is megindult a törekvés a múlt század vége felé gyógyszerészi múzeum felállítására. Igaz, hogy nálunk már a XVIII. század folyamán volt orvos-gyógyszerész kooperációval ilyen irányú kezdeményezés Debrecenben Weszprémi István és Kazay Sámuel részéről, ti*
