Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Táplányi Endre: Rómer István — egy magyar gyógyszerész-feltaláló Bécsben

A küzdelmes tanulóévektől a vegyi gyárig Kisenyiczkei Rómer István 1788. december 26-án született a mai Csehszlovákiához tartozó Nagysároson. Régi nemesi családból származott. Édesapja Sátoraljaújhelyen (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) előkelő', jó hírű és nevű ügyvéd volt, de számottevő vagyonnal nem rendelkezett. Igyekezett fiát kora legjobb műveltségű polgári nevelésében részesíteni. Alap- és középfokú iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte. Élénk eszű, jó felfogású tanuló volt, de a diákcsínyekből is bőven kivette a részét. Természettudományok iránti érdeklődése és hajlama révén szülei 4 gimnázium után 14 éves korában gyógyszerészi pályára adták. Három évet töltött el a sátoraljaújhelyi gyógyszertárban mint gyakornok, ahol megkedvelte a kémiát; jó szakmai képzést kapva főnökétől, 1805-ben Kassára került. Kassán is három évet tölt el, mint nem okleveles segéd, és némi pénzt megtakarítva 1808-ban Bécsbe ment, hogy gyógyszerészi egyetemi tanulmányait ott folytathassa, és gyógyszerészi oklevelet szerezhessen.

4 A nagy császárváros nyújtotta bőséges szórakozási lehetőségek közepette megtakarított pénze csakhamar elfogyott, ezért állást vállalt, vasszorgalommal tanulta a német nyelvet és az életpályához szükséges tudományokat.

5 Éjjel leveleket fogalmazott, magyar feladványait írta honfitársainak csekély pénzért. Sok nélkülözésben volt része és ezekre a nehéz napokra mindig szomorúan gondolt vissza akkor is, amikor jobb sorsra jutott.

6 Miután a német nyelvet tökéletesen elsajátította, felvették segédnek dr. Scharinger József gyógyszertárába.

7 Fizetéséből néhány forintot megtakarított, és 1809-ben beiratkozott a bécsi tudományegyetemre, hol 1814-ben gyógyszermesteri (magister pharmaciae) oklevelet szerzett. Mint okleveles gyógyszerész patikához szeretett volna jutni, de anyagiak hiányában ez csak házasság révén volt számára lehetséges, ezért gazdagon nősült. 1814-ben feleségül vette Langen Jozefa bárókisasszonyt, Vellasko grófnő lányát. Anyagilag független lett, és anyósának hirtelen halála után, 1815ben tekintélyes vagyonhoz jutottak. Vagyonukat pénzzé tették és Pestre jöttek, hogy gyógyszertárat vásárolhassanak. Azonban a sors másképpen határozott. Amíg Pesten tartózkodtak, pénzüket Bécsben az üzérek elsikkasztották. Rómert ez a csapás lelkileg igen megviselte, de nem törte le egészen, beállt tábori gyógyszerésznek. Ekkor volt Napóleon 100 napos uralmának időszaka. 1815-ben Franciaországban Napóleon uralmáért folyt a harc. Rómer francia földön szolgált, ahová a felesége is követte. Egy év után, Napóleon bukásával, Szent Ilona szigetére való végleges száműzetésével a háborúnak is vége lett. Rómer számfeletti lévén, az állása is megszűnt. Kitüntetéssel, csekély zsolddal Bécsbe tért vissza régi főnöke, Scharinger gyógyszerész patikájába. A régi főnöke újra alkalmazta, s így a fiatal házaspár megélhetése újból biztosítva volt. A patikában üres óráiban 4 Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. XI. kötet. Bp. 1906. 1132—1133. 5 Wurzbach, Constantin : Biographisches Lexikon der Kaiserthum Österreichs. Bd. XXVI. 328. 6 S zathmáry László : A gyufa története a XIX. sz. végéig. Bp. 1935. 69—76. ' Világ. 1842. 94. 759,