Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Benkő György—Kurucz Tibor: A gyógyszerészet helyzete Magyarországon a második világháború alatt

A jegyzék 31 hatástani csoportban mintegy 33 gyógyszerféleség helyettesítésének lehetőségét adta meg. Nem volt hiány — a jegyzék szerint — általános érzéstelenítőkben, altatószerekben, csillapítószerekben, epehajtókban, vízeletfertőtlenítő szerekben, méhreható szerekben, nemi ösztönt fokozó szerekben, vérzéscsillapítókban stb. [16] A gyógyszerek helyettesíthetőségének akadálya volt, hogy a gyógyszerész orvosi engedély nélkül nem adhatott ki más gyógyszert, vagyis tudása szerint nem hajthatta végre a helyettesítést. Az orvosok viszont kevéssé voltak tájékozva az új gyógyszerekről, ill. gyakran mereven ragaszkodtak megszokott terápiájukhoz. [9] Németországban mások voltak a helyettesítések irányelvei: a gyógyszerész a hiányzó hatóanyagot a név szerint meghatározott hatóanyagokkal helyettesíthette, azonos farmakológiai csoportból azonos mennyiségben. [16] A gyógynövények területén más volt a helyzet. Halmai professzor által 1942ben kidolgozott drog-helyettesítési irányelvek pontos számvetést mutattak arról a 88 féle külföldi drogról, amelyek helyettesítése szükséges, esetleg alkalmazása (és helyettesítése is) terápiás célból nem fontos, ill. tartalmazták azokat a drogokat is, amelyeket hazai gyógynövényekkel pótolni nem lehetett. [10] Halmai is rámutat a helyettesítések során fellépő hiányosságokra, amikor pl. az ipecacuanha helyettesítéséről ír: „Egyes orvosaink még makacsul ragaszkodnak hozzá. Vámossy, Mozsonyi és Csipke ajánlják helyette a Rad. saponariaet, rad. primuláét. Mindkettő hazai származású és teljes mértékben helyettesítik." [10, 57] Itt említjük meg, hogy az a buzgalom, amelyet a hazai gyógynövénykincs felfedezése és értékelése érdekében hazai gyógynövény szakembereink, kutatóink tettek, jelentősen befolyásolta későbbi — háború utáni — ismereteinket. Ma már nem képezheti az orvosok előtt vita tárgyát az ipecacuanha hazai helyettesíthetősége. Ellenkezőleg: a saponaria ma egyike legkeresettebb gyógynövényünknek. Kiemelkedő volt Tuzson professzor törekvése is, aki mátrai gyógynövénytelepén megkísérelte a digitalis termesztését, és eredményei nyomán a hazai digitalis igényt teljes mértékben ki tudta elégíteni. [10] IRODALOM 1. Bartos D.: Magyar Katonai Szemle, 1940. II, 6, 665. 2. Hadtörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban: H1L): HM. 12. ein. o. 2506/ 1931. 3. Kurucz T.:Honvédorvos, 1969. XXI., 1, 87. 4. Gyógyszerészi Szemle (a továbbiakban: GySz) 1939. 37, 498, 559. 5. Mozsonyi S.: Gyógyszereink, 1967. 17, 560. 6. 50 éves az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár. Bp., EGYT, 1963. 7. Szentmiklósi P.: Gyógyszereszei, 1964, 3, 107. 8. Berend I.—Ránki Gy.: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában (1933—1944). Bp. 1958. 9. Issekutz B.: Gyógyszerkutatásunk jövője. (Előadás) Bp., EGYT, 1963. 10. Halmai J.: Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője (klny) 1942. XVIII, 5. 11. H IL : HM 12. ein. o. 27083/1940.