Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Benkő György—Kurucz Tibor: A gyógyszerészet helyzete Magyarországon a második világháború alatt

helyett a frangula kéreg porát stb. [50] Mozsonyi professzor javaslatára többek közt módosították a solutio jodi spirituosa jódtartalmát 0,5%-ról 3%-ra, és a készítésnél elhagyták a nehezen beszerezhető kálium jodidot. [49] A helyettesítések helyzetét bonyolította, hogy bár forgalomba hoztak helyettesítő készítményeket, ezek hivatalos bevezetését határozattal elrendelni nem lehetett, mert a hiányzó specialitást védjegyezték. A gyógyszertárakat érzékenyen érintette a szén, szappan és üveghiány. [51] A gyógyszerek helyettesíthetőségével foglalkozó szakemberek az olaj és zsiradékhiányra való tekintettel tervbe vették a szappankészítmények revízióját. [10, 50] A gyógyszerek pótszerzése, helyettesíthetősége nemcsak a polgári egészségügyi kormányzatot érintette, hanem a honvédséget is. A „Gyógyszerárszabás a m. kir. Honvédség számára" c. szolgálati könyv intézkedett arra vonatkozóan, hogy a kifogyott gyógyszerek helyett kiadják a rendelkezésre álló ún. pótgyógyszerek névjegyzékét. A névjegyzék a magisztrális gyógyszerelőiratokat és a teakeverékek összetételét is tartalmazta. [52] Az egészségügyi anyagok pótszerezését a Honvéd Egészségügyi Szertár felterjesztése alapján az egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár, valamint az OKI hagyta jóvá. 1940-ben pl. az egyre nagyobb beszerzési nehézségek miatt 20 tétel helyettesíthetőségét engedélyezték. Többek között: acidum citricum helyett acidum tartaricum, adeps lanae helyett hidrogenizált ricinusolaj, extractum aloes helyett extractum frangulae, gyapot helyett len, kender, papírvatta stb. Hasonló engedményekre volt szükség a kötszergyártás területén is. A kötszerek minőségi követelményeivel az OKI mellett az egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár is foglalkozott. Kezdetben csak a szabványtól eltérő kötszerek engedélyezésére volt szükség. így pl. a 341.888/1941. sz. BM rendelet engedélyezte a szabványtól eltérő ritkább szövésű vízszívó szövet és az ebből készült sebészeti kötszerek forgalomba hozatalát. Az új kötszeralapanyag cm

2-enként 18 lánc- és vetülékfonalat tartalmazott, 1 m hossza 21 g súlyú volt. [53] A hazai kötszeripar élénk figyelmmel kísérte az új kötszeranyagok bevezetését. Külföldön ugyanis 1942-ben megkezdték a steril művatta gyártását; 1943-ban új sebészeti sebvarró fonalat hoztak forgalomba, amely nylonból készült, és a kísérletek szerint kitűnően bevált. [54, 55] Hazánkban 1943-ban kísérletet tettek a műselyemmel kevert kalikó és mull használatának bevezetésére, amely megkönnyítette volna a meglevő gyapotkészletek gazdaságos felhasználását. A használatban való elterjedéséről nem maradtak bizonyítékok. [56] A gyógyszerek hivatalos pótlásának lehetőségeiről időről időre jegyzéket adtak ki. Egy 1943-ban megjelent jegyzéket foglal össze a 6. táblázat.