Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
ADATTÁR - Szabó Lajos: Egy XVIII. századi kézirat orvostörténeti adalékai
EGY XVIII. SZÁZADI KÉZIRAT ORVOSTÖRTÉNETI ADALÉKAI SZABÓ LAJOS R átaláltam egy 710 oldalt tartalmazó, bőrkötéses, jó állapotban levő kéziratra, mely ezt a címet viseli: Zsujtai Zsujtai András actáinak laistromos könyve. E „laistromos könyv" 222 oldalon tartalmaz feljegyzéseket, a többi oldal üres. A kézirat első feljegyzése 1725-ben kelt, az utolsó bejegyzése pedig 1775-ben. A kézirat most a sárospataki Tudományos Gyűjteményekben van. A kézirat szerzője Zsujtai András református prédikátor. Zsujtán született, Abaúj megyében, 1690. szeptember 29-én. Tanulmányait Sárospatakon kezdte, majd 1722-ben a tigurumi (zürichi) akadémián folytatta. Onnan 1724-ben tért haza, magával hozva feleségül egy törzsökös zürichi család leányát, Ziegler Katalint. Zsujtai több helyen volt prédikátor (Zsujta, Felsőméra, Abaújszántó, Taktaszada, Erdőbénye, Golop, Tolcsva). 1760-ban vonult nyugalomba szülőfalujában, Zsujtán, és ott halt meg 1775. július 25-én. A magyar irodalomtörténet egy nyomtatásban megjelent halotti prédikációját tartja nyilván 1 . Zsujtai három részre osztotta fel könyvét. Az egyik részbe keresztelési adatokat jegyzett, a második részbe az általa végzett esketések, a harmadik részbe pedig az általa végzett temetések adatait. A keresztelési, esketési és temetési adatok beírása mellé, „Nb" jelzéssel többször bejegyzett más eseményeket is, amelyek aznap történtek, vagy amelyekről azon a napon szerzett tudomást. így sok értékes, érdekes meteorológiai, gazdaságtörténeti, politikai, néprajzi adalékot is bőven tartalmaz a kézirat. Egy-egy esztendőről a napló három helyén (keresztelés, esketés, temetés) találunk feljegyzéseket. Például az 1737. esztendőről szóló feljegyzéseket a kézirat 297., 455. és 597. lapján találjuk meg. A kézirat egyháztörténeti adatainak egy jó részét már publikáltam 2 . Úgyszintén közzétettem a napló helytörténeti adalékait is. 3 Most a naplóban található orvostörténeti adalékokat közlöm. Érdekes képet nyerünk itt arról, hogy egy XVIII. század végi laikus hogyan látta, hogyan értelmezte és hogyan írta le kora betegségeit, egészségügyét. 1 Szinyei József : Magyar írók élete és munkái. Bp., 1914. XIV. k. 2 Egy református prédikátori napló kuruckori adatai. Református egyház, VIII. évfolyam 7. sz., 382 kv. 3 Zsujtai András lajstromos könyve. Történelmi évkönyv II. kötet. Miskolc 1968. 157 — 183. Különlenyomat is.
