Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása
Nyilvánvalóan téves az országos összesítésben Békés megye adata. Fönnmaradt megyei jelentések alapján megállapítható, hogy a halottak pontos száma 6596 és nem 6310 volt. 70 Feltűnő hogy az összesítés szomszédos „dögvészben elpusztult apró marhák száma" rovatban 6596 szerepel. Valószínű, hogy a két rovatot tévedésből felcserélték. Rendkívül érdekes Zaránd megye esete. Az országos adatokat tartalmazó summázás szerint 2920, egy Károlyi levéltárban levő összesítés 71 szerint 2490, egy ugyanott őrzött másik kimutatás szerint viszont 4865 — helyesen összeadva 4973 — a halottak száma. Melyiknek higyjünk? Az adatok tanulmányozása arról győzött meg, hogy megbízhatóságuk ellen számos bizonyíték meríthető magukból a számadatokból is. Minderre Zaránd megye adatainak részletes ismertetésénél térünk majd ki, ezúttal csupán a végső következtetések levonása fontos. Az összehasonlító vizsgálatok a magasabb adatokat tartalmazó kimutatás elfogadása mellett szóltak és így a megye veszteségét több mint 2000 fővel nagyobbnak vettük az összesítésben szereplő 2920 főnyi adatnál. Ugyanakkor sehogyan sem tudjuk elfogadni az Ugocsa megye veszteségeként föltüntetett 5633 főnyi halottat. Szabó István nagyszabású munkája 72 sem tett említést a megye népességének ilyen arányú pusztulásáról, amely a korabeli népességszámot figyelembevéve 50 százaléknál is nagyobb lett volna. Az eddig előkerült adatok ugyan több helységben elég nagy veszteségről beszélnek, 73 ám ezt figyelembe véve is az országos összesítés adatát a felére csökkenthetőnek tartjuk. Végül jelentékenyen magasabbnak kellett lennie 213 személynél az eszéki kerületben föltüntetett Bács-Bodrog megye pestis veszteségének is. Egy töredékes megyei összesítés szerint 2122 halottjuk volt 74 és ha ezt az adatot 2500 főre kerekítjük, a megye veszteségét közel 2300-zal kell megemelnünk. Nem tartalmazza az országos összesítés Temes, Torontál és Krassó megye, valamint a határőrvidékek helységeiben meghalt személyek számát. Tekintetbe véve, hogy e területen volt a járvány gócpontja, bizonyára e megyékben is jelentős veszteségekkel számolhatunk. Egykorú források hiányában ezúttal is csak becslés útján állapíthattuk meg az elhaltak számát. Valószínűnek tartjuk, hogy az ország e nagy kiterjedésű déli területein a halottak száma elérte a 10 000 főt. Ezek után még Erdély veszteségeivel kell foglalkoznunk. Forrásanyagunkból sajnos csak egy 1738. évi adatokat föltüntető összesítés került eddig elő, mely 25 685 halottról számol be. Ehhez képest az irodalmi utalásokból ismert források a pestis egész pusztulásaként emlegetett 41000 halálos áldozat pontosnak látszik 75 és ezzel az értékkel nyugodtan számolhatunk. 70 Ugyancsak 6596 halottat közöl Haan id, mű 46.1. 71 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Zaránd megye. 72 Szabó I.: Ugocsa megye. Bp. 1937. 208. 1. — „... az 1739. pestis pusztítása... nem akasztotta meg az új település lendületét." 73 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó vegyes iratok. 74 Károlyi cs. lt. Uo. 75 Lenghel id. mű 16. lapon két kiadatlan kéziratra hivatkozik forrásként.
