Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása
hogyan hurcolták szét a fekete halál szörnyű pusztulást okozó csíráit. Tovaterjedésének irányáról általánosságban csak annyi állapítható meg, hogy a pestis részben délről északnak, részben keletről nyugat felé haladt. Temes és Torontál után rövidesen Arad 8 és Zaránd 9 megyében jelentkezett, majd 1738 májusában Csongrád megyébe hatolt be. 10 A nyári melegek beköszöntése csak fokozta a járvány hevességét és a hatóságok jelentései szerint júniusban a már fertőzött területekkel szomszédos Békés 11 és Bács-Bodrog megyében ütötte fel fejét. 12 A halálozások száma az őszi hónapokban mindvégig igen magas volt és csak télen, a hideg hatására kezdett csökkenni. 1739 elején a pestis újult erővel támadt és ékei egyre mélyebben nyomultak az ország belseje felé. A helytartótanácshoz hetenként beérkezett jelentésekben 13 és a veszteségekről a járvány elmúltával készült különböző kimutatásokban 14 a megyék pontosan közölték a pestis kitörésének időpontját. Ezekből kiderül, hogy az új évben először Fejér megyéből jelentették a pestis föltűnését: Ercsi községben 1739 január első napjai óta szedte áldozatait. 15 A távoli Nyitrában is aránylag korán eljutottak a járvány csírái: 1739, február 6-án Nyitra városából már több halálesetről számoltak be. 16 Tolna megyéből április elején, 17 Abaújból május végén jelentkeztek az első riasztó hírekkel. 18 A legtöbb pestises halottal szereplő Biharban, valamint az ugyancsak sokat szenvedett Szabolcs és Szatmár megye területén 1739 nyarán jelentkezett a ragály, 19 s azután ezekből a fertőzött gócokból haladt tovább észak és kelet felé. 8 Márki S.: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. I — IL k. Arad, 1892, 1895. — Először Kuvinban és Kovasinczon jelentkezett, Aradon 1738. augusztus 4-én tört ki. II. k. 339. 1. 9 Mihelinben 1738. február 13-án már volt pestises halott. Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Zaránd megyei összesítés. 10 Zsilinszky M.: Csongrádmegye története. Bp. 1900. 11. 1. 84. 1. — Elsőnek Szegvár fertőződött. 11 Csabán 1738. VII. 1-én, Gyulán VII. 15-én jelezték a pestis első előfordulását. Károlyi cs. lt. Békés megyei összesítés. Haan L. : Békés vármegye hajdana. Pest, 1870, 46.1. szerint viszont Gyulán 1738. VI. 15-én kezdődött. 12 Borovszky S.: Magyarország vármegyéi... Bács-Bodrog vármegye. 160, 1, Szabadkán 1738, június 15-én jegyzik fel az első halottakat. 13 A később is gyakran idézett anyag: O. L. Htt lt. Acta Sanitatis. Lad. E. Fasc, 4, n, 28/1 —II, (A továbbiakban A, S.) a csomókon belül az iratoknak nincs jelzetük, ezért az idézett adatokat a megye nevével és a jelentés dátumával jelöltük. 14 Gazdag anyag maradt fenn Károlyi Sándornak, a Tiszántúl egészségügyi főbiztosának hagyatékaként a Károlyi cs. lt.-ban, a már idézett „Pestisre vonatkozó iratok" c. gyűjteményben, ahol az iratok ideiglenes rendben, sorszámozás nélkül találhatók. Ezért nem tudunk pontos jelzetet idézni. 15 A. S. Fejér m. 1739, II. 21. — A jelentésekben eleinte csak fertőzött gyanúsként szerepelt és csak a későbbi orvosi vizsgálat derítette ki, hogy már korábban is voltak halálos áldozatok. 16 A. S. Nyitra m. 1739. II. 6. 17 A. S. Tolna m. 1739. IV. 7. 18 A. S. Abaúj m. 1739. V. 23. 19 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Bihar, Szabolcs és Szatmár megyei jelentések.
