Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása

AZ 1 738. ÉVI PESTISJÁRVÁNY PUSZTÍTÁSA DÁVID ZOLTÁN A PESTIS KITÖRÉSE ÉS ELTERJEDÉSE K ülönböző forrásaink egybehangzóan arról írnak, hogy az utolsó országos méretű, nagy pusztulást okozó pestisjárványt a törökországi háborúkból visszatérő katonák hurcolták be Erdélybe, majd onnan Magyarországra. Az első halálesetet 1737 végén jelentették és a helytartótanács 1737. XII. 31-én a ragály megfékezésére már vesztegzárat rendelt el, veszteglőhelyek felállításáról, orvosok kiküldéséről és egyéb védőintézkedések foganatosításáról gondoskodott. 1 A járvány állítólag Nagyszebenből indult ki és az onnan tömegesen elmenekü­lőknek a járvány széthurcolásában bizonyára része volt. 2 Egy 1739. január 18-án készült összesítésből megállapítható, hogy elsősorban a déli megyékben (Alsó­Fehér, Fogaras, Hunyad, Szeben) haltak meg sokan, míg Háromszék megyében 1738. március 5-én, Brassó széken pedig március 24-én már a járvány megszűné­sét jelentették. 3 Magyarországon a pestis a legjobban érintett erdélyi megyékből érkezve Temes, Torontál és Arad megyén keresztül terjedt tovább. Az első megbetegedé­sek a temesvári helyőrség katonái között a Grünne ezred egyik zászlóaljában történtek. 4 A nem mindig megbízható helyi szájhagyomány szerint Aradra török földről menekülő rácok 5 , Karcagra a háborúból visszatért utászok 6 hozták be, míg Zemplén megyében állítólag Belgrád környékéről télire hazatért katonák hintették el a ragályt. 7 A járvány terjedésének látszólag szeszélyesen kanyargó útját térben és időben egyaránt nehéz nyomon követni és még nehezebb annak megállapítása, kik, 1 Linzbauer, F. X.: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé. Budae, 1852 — 6. II. k. 70.1. No. 90. 2 Lenghel, A.: Istoricul ciumei in Cluj la 1738/39. Cluj, 1930. Abban viszont téved, hogy Erdély csak 1738 tavaszán fertőződött. Ennek, az idézett helytartótanácsi utasítás mellett, az is ellentmond, hogy Temesvárról már 1738 februárjában je­lentettek pestises halottakat. 3 Károlyi család lt. Pestisre vonatkozó iratok: megyei jelentések. 4 Hammer, A. von: Geschichte der Pest, die von 1738 bis 1740 im Temeswarer Banate herrschte. Temeswar, 1839. — Borovszky S.: Magyarország vármegyéi ... c. sorozatban Temes megye 82.1., Torontál megye 412.1. 5 Magyary-Kossa Gy. : Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörté­nelem köréből. I-IV. k. Bp. 1929-1946. IV. k. 110.1. 6 Kátai G.: A fekete halál (pestis) Karcagon 1739-ben. Gyógyászat. 1872. 619 — 622. 1. 7 Magyary-Kossa id. mű. IV. k. 115.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom