Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

KRÓNIKA

tással megszavaztatta a következő javaslatot: „Megalakul egy nemzetközi orvostörténelmi társaság, amelynek állandó bizottsága Párizsban fog ülésezni". így és akkor született meg a NOT. Még ugyanabban az évben (1921) megállapodtak a társaság hivatalos nevében, jóváhagyták az alapszabályokat. Az első elnök TricotRoyer lett. A NOT azóta általában kétévenként rendezett világkongresszust, bár ezek sorában a második világháború 12 éves kiesést (1938—1950) okozott. Mik voltak a NOT céljai a megalakulás idején? Az alapszabályokból, de még inkább az első ülésekről írt beszámolókból világosan kitűnik, hogy a társaságba nem is annyira az egyes országok legkiválóbb specialistáit kívánták összegyűjteni, hanem céljuk sokkal inkább az volt, hogy minden eszközzel s főleg személyes kapcsolatok révén kedvet ébresszenek az orvostörténelem tanulmányozása iránt és felhívják a figyelmet annak jelentőségére. Ennek érdekében a NOT mindjárt megalakulásakor elhatározta, hogy évenként (majd a későbbi módosítás szerint: kétévenként) nemzetközi kongresszusokat rendez, amelyekre nemcsak a történelmi érdeklődésű orvosokat hívják meg, hanem gyógyszerészeket, állatorvosokat, botanikusokat, biológusokat, sőt a tudományos élet más jelentős személyiségeit, olykor az egyes országok politikai és kulturális életének képviselőit is a lehető legszélesebb körű érdeklődés felkeltése és az érdekelt országok kormányához közelálló körök támogatásának biztosítása érdekében. A NOT egyébként arra törekedett, hogy bekebelezett tagjai (membres affiliés) közreműködésével nemzeti szekciókat hozzon létre, a különböző országokban tudományos gyűléseket rendeztessen, amelyekre aztán olykor delegátusként elküldte vezetőségének (Bureau) vagy állandó bizottságának (Comité Permanent) egy-egy tagját. Támogatta a tagok dolgozatainak publikálását, s közlönyében tájékoztatta tagjait a NOT tevékenységéről. A NOT első vezetőinek szándékait tömören összefoglalva megtalálhatjuk az alapszabályok első cikkelyében: „A Társaság célja a legtágabb értelemben vett biológiai és orvosi tudományok történetébe vágó valamennyi kérdés tanulmányozása, különösen pedig orvostörténeti kongresszusok szervezése." A nemzeti szekciókat a Nemzetközi Társaságnak azok a különböző nemzetiségű tagjai alapították, akiket fölszólítottak, hogy tömörüljenek nemzeti társaságba s terjesszenek fel jelölteket (candidats) az Állandó Bizottságba (Comité Permanent). A Vezetőség (Bureau) fenntartotta magának azt a jogot, hogy a legérdemesebb jelölteket ő ajánlja felvételre a Közgyűlésnek (Assemblée Générale). A nemzeti küldöttek (délégués) megválasztásuk után egyfelől részt vettek a NOT igazgatásában, másfelől tájékoztatniuk kellett a központi Vezetőséget — az Állandó Bizottságot — saját nemzeti csoportjuk tevékenységéről s ellenőrizniök, hogy hazájukban végrehajtják-e a Közgyűlésen hozott határozatokat. Állandó kötelességük volt, hogy hazájukban minden eszközzel előmozdítsák az orvostörténeti oktatás megszervezését. A NOT elsőrendű feladata volt, hogy kétévenként nemzetközi orvostörténeti kongresszusokat szervezzen, s ha a gyakorlati szervező munkát gyakran rábízta is az egyes nemzeti vagy helyi bizottságokra, a programot mindig az Állandó