Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Allied Sciences, 1971 — 1972. (Némethy Ferenc)

A könyv nem a Johnson-féle értelem­ben vett életrajz. Tíz. időrendbe sorakoztatott fejezetből áll, tartalmas lábjegyzetekkel ellátva, gazdagon il­lusztrálva. Űj anyagot is tartalmaz, és világos tájékoztatást ad egyébként ne­hezen hozzáférhető adatokról. Szerke­zete és az egyes fejezetek esszé-jellege következtében a könyv több informá­ciót nyújt, mint a szokásos életraj­zok .. , Azokat, akik már ismerték Semmelweist, egy csomó új ismerettel gazdagítja, azoknak pedig, akik eddig járatlanok voltak a Semmelweis körüli vitában, jól áttekinthető és az eddigiek­nél teljesebb képet ad" (p. 100— 108.). Vol. 27. No. 2. 1972. január 30-án 79 éves korában halt meg Richard Harrison Shryock, az amerikai orvostörténetírás egyik kivá­lósága. Owsei Temkin írt róla nekroló­got (131—132.). Shryock 1893. márc. 29-én született Philadelphiában. Isko­láit szülővárosában végezte. Az I. vi­lágháborúban az amerikai hadsereg egészségügyi alakulatánál, a II. világ­háborúban a partvédelmi osztagnál teljesített szolgálatot. Amerikai törté­nelemből doktorált a pennsylvaniai egyetemen. Több egyetemen (Ohio, Duke, Pennsylvania) oktatott, majd 1949-től 1958-ig a John Hopkins Or­vostörténeti Intézet igazgatója volt, végül nyugalomba vonulásáig az Ame­rikai Filozófiai Társaság könyvtárosa. A Tudománytörténeti Társaság és az Amerikai Orvostörténeti Társaság el­nökévé választotta. Kitüntették a H. Welch-éremmel. A Nemzetközi Or­vostörténeti Akadémia tb. elnöke volt. Henry Sigeristtel együtt ahhoz az or­vostörténeti iskolához tartozott, amely az orvostörténelmet a társadalom- és művelődéstörténet szerves részeként kívánta művelni, de míg Sigerist a szo­ros értelemben vett orvostörténelem­ből kiindulva kutatta az orvostudo­mányra ható egyéb erőket, Shryock — akinek különleges érdeklődési te­rülete a történeti jellegű társadalom­tudomány volt — a fordított irányban haladt: az egyetemes művelődés- és társadalomtörténet felől közelítette meg az orvosi kérdéseket. Legutóbb 1970 májusában tartott előadást az Amerikai Orvostörténeti Társaság Garrison-emlékülésén Benjamin Rush­ról. (Lásd: Bulletin of the Hist, of Med. 1971. 45. k. 6. sz. 507—552.) A Journal of the Hist, of Med. 1968. évi januári számát teljes egészében Shryock munkásságának méltatására szentelte. (NB.: Welch-érem: William Henry Welch [1850—1934] baltimore-i pathologus emlékére alapított kitün­tetés.) A windsori királyi könyvtárban őr­zik Leonardo da Vinci anatómiai raj­zait, amelyek alapján az európai fizio­lógiai úttörőjének nevezi őt K. D. Keele (Leonardo da Vinci's Studies of the Alimentary Tract, p. 133—144.). Leonardóban nemcsak a képzőművé­szet, hanem a mérnöki tudományok óriását is tiszteljük. Művészi és mecha­nikai érdeklődése egyaránt az emberi szervezet behatóbb tanulmányozására sarkallta. Érdekes a sorrend: a térbeli ábrázolás problémái először a szem szerkezete iránt keltik fel benne az érdeklődést; az emberi test mozgásá­nak tanulmányozása révén jut el az iz­mok anatómiájához, végül egy szemé­lyes élmény teszi kíváncsivá az emész­tőcsatorna szerkezetére. Leonardo az 1500-as évek elején a firenzei S. Maria Nuova kórházban lakik, s itt egy 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom