Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Suchenwirt, P.: Werke aus dem vierzehnten Jahrhunderte (R. Harkó Viola)

melyeknek formája évszázadokon át változott. A szegecselt és nyerges szemüveget a homloktartó és homlokreifes szemüveg váltotta fel. A szerző valamennyi szemüvegtípusnak külön fejezetet szán; bemutatja a csuklós, az összecsukható, a szalag vagy pántos, a fül- és az ollósszemüveget. Az elemzésből természetesen a monokli és a csíptető, a XIX. sz. divatos szemüvegformái sem maradnak ki. A sort az acélrugós és a szarukeretes szemüvegekkel zárja, nem feledkezve meg a jenai Zeiss müvek híres ún. „Perivist-szemüvegjeiről", a napszemüvegről és a kínai, ill. az indiai és japán szemüvegekről sem. Nemcsak szemüveget viselő embereket mutat be, hanem a szemüvegkészítésről is nyújt illusztrációt; pl. egy nürnbergi XVI. századi könyvben az egyik ábrán egy szemüvegkészítő szerzetest láthatunk. Hogy a szemüvegkészítés mestersége idővel művészetté vált mutatják az ún. „ékszerszemüvegek", melyek drágakővel, elefántcsonttal kirakott ezüst- és aranykeretesek voltak. Hogy a szemüvegnek az ősi primitív népek valami csodálatos hatalmat tulajdonítottak, mutatja a XIX. században az ún. „mormon szemüveg" története. 1827-ben egy szélhámosnak, Joseph Smithnek, sikerült elhitetnie Észak-Amerikában egy állítólagos, általa talált szemüvegféléről, hogy annak segítségével a régi egyiptomi írást új egyiptomi nyelven el tudja olvasni. Vida Mária Suchenwirt, Peter : Werke aus dem vierzehnten Jahrhunderte. Wien, 1827. (Unveränderter Nachdruck) Wien, H. Geyer, 1961. Az osztrák származású középfelnémet költő, Peter Suchenwirt (megh. 1395 után) vándorénekes volt, aki rímes címerkölteményeket írt, melyekben leírta a 14. sz. nevezetes alakjait és eseményeit. A szövegek — kéziratok alapján — nyomtatásban először 1827-ben kerültek kiadásra Alois Primisser gondozásában, aki nemcsak értékes bevezető tanulmánnyal látta el a kötetet, hanem bő jegyzetanyaggal, tárgy- és névmutatóval, s külön függelékkel, amely a 14. századi német nyelv helyesírási, szóképzési, kiejtési sajátosságait tartalmazza. Mivel a mű eredeti kiadása elfogyott, példányai nehezen hozzáférhetőek, vállalkozott a Geyer-cég az utánnyomásra, s így mi is gazdagodtunk a munka könyvtárunkba kerülésével, mert nem általánosan ismert magyar vonatkozásai is vannak. Mindjárt az első költemény a magyar (Nagy) Lajos királyról szól, s dicséretét Zengi. A költő szerint nemcsak a különböző országokból hozzásereglő lovagok pártfogója, hanem az özvegyek-árvák gyámolítója. Joggal megilleti a lovagi cím, erényei miatt. Mindenki dicséri, becsüli. Suchenwirt magasztalja eredményes hadjáratait, melyeket nem önző célokból, hanem mások érdekében viselt. Felsorolja hadjáratait 1356-ig, ekörül keletkezhetett a költemény. Egyébként Lajos személye, lovagi hőstettei más költeményeiben is jelentkeznek. Nem lenne érdektelen a magyar vonatkozású részeket magyarul is megjelentetni. R. Harkó Viola