Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Kämmerer, E. W.: Das Leib-Seele-Geist-Problem bei Paracelsus und einigen Autoren des 17 Jahrhundert (Szemkeő Endre)

titist, melynek létrejöttében nagy szerepet játszanak a lezajlott fertőző betegségek. Rokitansky, a bécsi pathologus az akut sárga májatrophia kérdését taglalta részletesen, de foglalkozott a témával Orth és Umber is. A máj atrophias megbetegedését nevezte Laënnec először cirrhosisnak, e kórképek elkülönítése szintén nehéz feladat elé állította a kutatóorvosokat. Frerich az alkohol zsugorodást előidéző hatásáról írt, Stroch olyan esetet mutat be, ahol a cirrhosissal egyidejűleg chylosus ascites is keletkezett a hasüregben. Ehrmann ezzel szemben a cirrhosis tünetmenetesen jelentkező formájával foglalkozott. A máj rosszindulatú daganatai szintén az igen régen vitatott kérdések közé tartoznak, azonban eredményt, ami a betegség letalitási százalékát csökkentené, még nem tudtak elérni. Hansemann statisztikai adatai alapján kiderült, hogy ritkán jelentkezik primer formában, 258 májrákos eset közül mindössze 6 esetben volt primer májrák verifikálható. Redlich is statisztikai adatok alapján jutott arra a megállapításra, hogy gyakoribb a májban a metastasis, mint a primer daganat. Azonban nem ritka a máj jóindulatú daganatos megbetegedése sem, melyek általában cysták. Az adatokat szolgáltató kutatóorvosok életrajzi adataival, valamint összevont név- és tárgymutatóval egészül még ki a könyv. B. Szalkay Judit Kämmerer, Ernst Wilhelm: Das Leib-Seele-Geist-Problem bei Paracelsus und einigen Autoren des 17. Jahrhunderts. Wiesbaden, Franz Steiner Verlag, 1971, S. 138. Az ismert Kosmosophie sorozat már a harmadik kötetet szenteli az ismert és hírhedt középkori orvosnak, alkimistának, teológusnak, akit Paracelsus néven ismer a világ. Az előző két kötet Paracelsus orvosi munkásságával foglalkozik, valamint az 1932—1960 között megjelent Paracelsus-bibliográfiát ismerteti, míg jelen kötet a legbonyolultabb, és — tegyük hozzá — legzűrzavarosabb paracelsusi kérdéshez nyúlt, méghozzá eszmei nézeteit boncolgatja a világról és a címben megjelöltekről. A szerző még mielőtt rátérne a paracelsusi ideológia bemutatására, feltárja Paracelsus eredeti műveinek — azok kiadásainak — sorsát. Paracelsus életében 28 műve jelent meg. Valószínű, hogy Paracelsus egy enciklopédiát tervezett az „összes" tudományról: a természettudománytól az orvostudományon keresztül a teológiáig. Paracelsus halála után Petrus Perna kísérelte meg összes művének összegyűjtését és kiadását 1575-ben Baselben de csak 26 munkát sikerült összegyűjtenie. Később (1581-ben) az orvosi munkákat „Opus Chirurgicum" címmel újranyomatta. Pernán kívül még sokan foglalkoztak Paracelsus munkáinak kinyomtatásával, így Johann Huser, Konrád Walkirch, Theodor Birckmann, Lasarus Zetzner, Karl Sudhoff és még sokan mások. Nem vitás, hogy Paracelsus elsősorban orvos és kémikus volt, de mint olyan