Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Duka Zólyomi, N.: Zacharias Gottlieb Huszty 1754—1803 (Buzinkay Géza)

Husztyt: hogy ő az emberi életpályát már társadalmilag fontos tevékenységében ítélte meg, amint az egyes részkérdéseket is filozófiailag egységes láncra fűzte. E ponton viszont még egy kérdés fölmerül : vajon Huszty hatástalanságában — a politikai körülmények mellett — nem éppen ez az elvontsága játszotta-e a döntő szerepet. Hiszen egy nagyon is gyakorlati tudományágnak, az orvosi rendészetnek megalapításával a gyakorlati teendők körének kijelölése, a megvalósulást szolgáló rendszer kiépítése az elsőrendű kérdés. Ezt csupán követheti a tudományág filozófiai elhelyezése, szerepének elvi jellegű körülhatárolása, mely fontos egyetemi tárgyként vagy jelentős lehet az utókor tudománytörténészének, de a maga korában a szervező, a létrehozó és a gyakorlatban megvalósító tudós-orvos után következhet csak. Másfelől Huszty Diskursjának eszmei jelentőségére figyelve erősíti meg Duka Zólyomi Norbert Gortvay György megállapítását, hogy ez „az első tudományos munka a világirodalomban, amely a közegészségügy összes kérdését felölelte." (190.1.) Gortvay és Duka Zólyomi e megállapítása méltóképp kijelölné Huszty művének helyét — azonban éppen a jelen monográfia derítette ki, hogy Gortvay tévedésre alapozva állította ezt egyértelműen. Idézett mondata ugyanis teljes egészében így hangzik (a monográfiában sajnálatos módon hiányzik a hivatkozás a lelőhelyre: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. I. köt. 207. 1.) ; „Huszty Zakariás könyve .. . még Johann Peter Frank alapvető egészségtudományi munkájának megjelenése előtt látott napvilágot s így (kiemelés tőlem — B. G.) az első tudományos munka a világirodalomban ..." stb. Csakhogy Frank művének kiadása 1779-ben indult meg, tehát hét évvel korábban, mint Huszty művéé, sőt Huszty ismerte és hivatkozott is a megjelent kötetekre (153, 1.). Az „elsőség" ebben az esetben nem tehető kizárólagossá, Frank és Huszty egymásra hatása — és a kor ihlető ereje mindkettejüknél — csak együttesen vizsgálható. Duka Zólyomi Norbert ezzel a módszerrel élt, de a Gortvay-idézet a monográfia bizonyítási eljárásának ellentmondva, túlságosan egyértelművé tette az elsőséget. Sajnálatosan pontatlan hivatkozás egy nem létező idézetet is létrehozott. A szerző idézőjelben hozza a következőket Gortvay fenti művéből: „Die Ansichten über dem wissenschaftlichen Begriff, Umfang und die Bedeutung der medizinischen Polizei waren unentwickelt. Die Literatur beschäftigte sich nicht mit der Prävention, der Erhaltung der Gesundheit (sc. im öffentlichen Sinne), der Umgebung und den Ursachen der Krankheiten. Diese sogenannte Staatsmedizinlehre (»allami orvostan«), welche auch später noch auf der Pester Universität blühte, begnügte sich mit der Anführung der geltenden staatlichen Gesundheitsvorschriften." Az idézett helyen (Gortvay 205.1.) azonban nem egészen ez szerepel. Az „idézet" némileg módosított tartalmi kivonatot közöl. Az eredeti szöveg ugyanis így hangzik: „Az egészségtudomány újabb ága az orvosi vagy egészségügyi rendőrség (politia medica) 1793ban lett önálló egyetemi disciplina, amikor »allamorvosi tanítószéket« létesítettek a pesti egyetem orvosi karán. Az államorvostan — egészségügyi rendészet — mint tudomány, az orvosok rendeletszabta teendőit, vagyis azoknak a közigazgatási rendelkezéseknek az