Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Dubler, P. J: Johann Jakob Baader, 1810-1879 (Friedrich Ildikó)

így igen fontos orvos- és természettudományi anyag van a sárospataki Kollégium, a Ráday Könyvtár, a budapesti Egyetemi Könyvtár (ELTE) állományában. Vida Mária Dubler, Pauï Johann: Johann Jakob Baader, 1810—1879. Liestal, 1970, S. 74, T. 1. A doktori értekezés a Baselland kantonbeli Gelterkindenben tevékenykedő Johann Jakob Baader életét és munkásságát tárgyalja. Baader orvosi praxisa mellett politikai-közéleti ténykedésével is hírnevet szerzett magának a kantonban. A családra vonatkozó adatok levéltári kutatások alapján kerültek napvilágra; az anyakönyvek anyagát, a családi levelezést újságok, valamint a két Baader •—• apa és fiú — tudományos és önéletrajzi munkái egészítik ki. Az alapos feldolgozás során az olvasó előtt kibontakozik egy svájci orvoscsalád élete. A családalapító, Hans Baader, 1620-ban telepedett át Rorschachból Liestalba, s mint a neve ís jelzi, fürdős és borbélymester volt, aki szükség esetén fogat is húzott, sőt, bőrbetegségek gyógyításával is foglalkozott, a háborús időkben pedig felcserként segédkezett. Johann Jakob Baader apja, Samuel már egyetemi képzettséggel rendelkező orvos volt, elsősorban sebész, de boncolásokat is végzett, segédkezett a szüléseknél és széles körű praxisa volt. Johann Jakob, a legidősebb fiú folytatta apja mesterségét. A család még egy orvost adott Gelterkindennek: Johann Jakob legidősebb fiát, Arnoldot. Arnold Baader halála véget vetett a családban az orvosi hivatás iránti tradíciónak. Johann Jakob 1828-ban kezdte meg orvosi tanulmányait Baselban, majd hamarosan Freiburg és Heidelberg egyetemeivel is megismerkedett. Tanulmányai befejeztével Würzburg és München megtekintése után, 1833ban, apja megbetegedésekor haza kellett térnie. A fiatal orvosnak, akit ez idő tájt baseli letelepedési terv foglalkoztatott, döntenie kellett, hogy apja örökébe lépve folytassa-e a gelterkindeni praxist. A döntés során J. J, Baader Gelterkindent választotta. Hamarosan a környék közkedvelt orvosa lett, kocsival, vagy lóháton látogatta a betegeket, népszerűsége miatt más orvos nemigen érvényesült a közelében. 46 évig dolgozott, szinte megszakítás nélkül szülőhelyén. 1879. március 17-én halt meg. A könyv második része Baader orvosi és politikai tevékenységét tárgyalja. 1848—65-ig Sissach kerületi főorvosa volt. A katon négy körzetből állott, minden körzet élére főorvost választottak az egészségügyi törvény szerint, akinek a temetkezési és oltási ügyekben, a szülésznői tevékenységek felülvizsgálásában, törvényszéki orvoslásban kellett intézkednie. A könyv egyik érdekes része a községek bábaellátásáról, bábaképzéséréről írott fejezet. J. J. Baader a bábaképzés föllendítésére összeállított egy csecsemőápolási tanácsokat tartalmazó jegyzetet, melyben többek között szó esik arról, hogy az anyának kötelessége gyermekét szoptatnia.