Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

ADATTÁR - Schram Ferenc: Népi nőgyógyászati tanácsok a XVII —XVIII. századból

Aszszony embernek való orvosság. A mely asszonynak a méhe gyenge végyen egy font büdös követ és egy font ótatlan meszet egy négy ejteles fazékban kel teni, vizet kel rea tölteni, és két ujnyira el kel főzni, az alat feredőnek valót kel készíteni és azt az büdös köves és meszes vizet közebe kel szűrni, és gyenge melegen üljön bele egy óráig, a kádat lepedővel bé kel takarni hogy a szagát ne érezze, más napra újra a büdös kőre 4 ejtel vizet kel tölteni, és a feredőt fel kel melegíteni véle, három nap kel véle feredni, de ara kel vigyázni, hogy minek utánna az ho szám meg szűnik, negyed nappal kel vélle elni. Három holnapig kel három nap minden holnapban meg feredni, ez próbált orvossága az olyan aszszonynak akinek egy darabig nem volt gyermeke, a feredés után két holnappal meg terhesedet es az ota minden esztendőben vagyon gyermeke. (Quart. Hung. 2158; 55—55

v ff.) [Anticonceptionális eljárás.] Contra conceptionem, ut quis semper sít effoeta: A filye gyökeret ha törve meg iszsza, soha méhben nem fogan. (Quart. Hung. 440; 4. f.) TERHESSÉG ALATTI TANÁCSOK, ELJÁRÁSOK Az aszszony allatoknak nyavaljajokrol. Valamely aszonj állatnak az ur Isten megzatot ad, nagj hala adassál tartozik az ur Istennek érette, de megh lassa hogj jol bannyék vele, sokat ne dolgozék, se ne igyék sokat, hanem valami keveset dolgozek az ő modgya szerent tétova járjon gyakorta, de ne vastagon hogy az gyermek meg ne seregek, hazen csak azért, hogj az gyermek igen nagy ne legyen, mert ha nyugodalomban él az aszony igen meg nő az gyermek, és tálam megh hal mindenik. Nehéz eméztő állatot ne egyék mint tehén hus, nyul hus, sajt és tej, gestene, káposzta, kokony,

5 kasa, riskasa és effélék, savanó állatot se egyek. Hanem könnyen emeztő allatot egyék mint füge, tengeri szőlő, sylva, tikhús, gömbér, mézes bor és az édes alma, sülve nád mezzel. Mikor pedig Isten az szülésnek orajat el hozza, orvossággal lásson magahoz, igen diczirik az bölczek az sos kávét mely nem igenis drága. írjak hogy ha nála hordoza, nem hal megh az magh [zat] es könyenis szül, és mikor oraja el jöt az szülésnek, az porist aggyák megh innya olyankor borban és könnyeben szül, avagy amaz edes fa héjat főzzék megh borban és agyak megh innyia, avagy az safrant törve igya megh meleg borban, akar végy aristologia longat, mirhát és aszú borsot, ezeket ad megh innya, és könnyeben szül, akar ezeket az szerszamokat vegyed, mirra, chastoreum storax, ezek mind egy arant legyenek, és borban mézzel öszve igya megh és igen könnyen szül, ha szinte az gyermek meg holt volna is, avagy az len magot főzék megh vizben és abban föröszek megh az 5 A tojás régi neve, másik változata a többször szereplő tyukmony. A betegségnevekre, gyógyszernevekre 1.: Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek. I —IV. Bp. 1929. II. kötetében közölt nomenclaturáját.