Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Pest város polgári közegészségügyének megszervezése, 1850-1852.
A polgári egészségügy kialakulásában az orvosi feladatok összefoglalása jelentős eredmény volt. Lehetőség nyílt teljes egészségügyi statisztika összeállítására, aminek a járványok megelőzése, az általános helyzet javítása, az orvosok megfelelő elosztása stb. szempontból nagy jelentősége lehetett. A főorvosi és a kerületi jelentésekben — az utasításnak megfelelően — mód nyílott arra, hogy a városi egészségügyi személyzet a kerülettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanács, azon keresztül pedig a kerületi kormányzat egészségügyi osztálya elé terjesszék. Már az utasítás kiadása után készült első jelentések képet adnak a kerületek sajátos egészségügyi problémáiról. A józsefvárosi kerületi orvos felveti az állategészségügy kérdését, mivel a lakosság egy része a területen mezőgazdasággal foglalkozik. Az országosan elharapódzott marhavész 1850-ben elérte ezt a kerületet is. Problémát jelent Józsefvárosban a zsúfoltság, a sok szegény lakos, az ide menekülő megbetegedett vagy szolgálatban nem levő cselédek helyzete. 25 A Ferencvárosban 1850-ben 5 gyár működött. Ezek 819 főt foglalkoztattak. A betegségek fő oka — a főorvos jelentése szerint az ínség és nyomor: a munkanélküliek az utcákon csoportosan kóboroltak. 26 Lipótváros Pest legelőkelőbb negyedévé vált a század közepére. Házai kőből, égetett téglából épültek, az utcákat kövezték, csatornázták. A Diana fürdő megfelelő tisztálkodási — fürdési lehetőséget biztosított, különösebb egészségügyi panasz nem volt. 27 Terézváros alsó részén — a mai Rákóczi út és a Majakovszkij utca közötti szakaszon — a tisztiorvos jelentése szerint — a legtöbb problémát a piszkos és szűk utcák jelentik. A másik negyedben igen sok szegény él: napszámosok, mesteremberek. A lakosság egy részének a gyufagyárak adnak munkát. A munkások sápadtak, gyengék, gyomor- és tüdőfertőzést kapnak a foszfortól. Egészségtelenek a szivar- és dohánygyárak is. A kertekben és a vasútnál napszámosok dolgoznak, akiknek egyáltalán nincs lakásuk, és az éjszakát a szabad ég alatt töltik. A lakosság életmódja sok alkalmat ad a megbetegedésre. Egész héten száraz kenyéren élnek, csak vasárnap esznek meleg ételt. A lakások zsúfoltak. Egy-egy kis szobában 2—3, néha több család lakik. Azt javasolja a kerületi orvos, hogy nevezzenek ki bizottmányt a pincelakások összeírására, legfeljebb három családnak adjanak egy szobát. Szükség volna egy lelencházra is. Földszintes iskolákat kellene építeni a kisebb gyermekek számára. Elő kell írni a tanítóknak, hogy tanítványaikat egészségügyi szempontból is tartsák szemmel. 28 A belvárosi orvos nem ad kerületével kapcsolatban javaslatokat, mivel az ő idejét nagyrészt a törvényszéki orvosi teendők kötik le. Az első évben befutott kerületi orvosi jelentések nyomán Tormay Károly főorvos „memorandumot" intéz a városon keresztül a kerületi kormányzat egészségügyi osztályához a közegészségügyi állapotok javítása céljából. Első pontban kéri, hogy a lelkészeknek írják elő a pontos anyakönyvi adat25 BFL Pesti tan. ir. 5889/1850 — 2. Józsefvárosi jelentés. 26 Uo. Ferencváros. 27 Uo. Lipótváros. 28 Uo. Terézváros.
