Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
A kortárs szakemberek mellett még újságcikkek is arról írtak, hogy tudományos képzés helyett megbízható hivatalnokok nevelése, képzése folyik. Markusovszky leírta: „. • . egyetemeink célja nem annyira a tudományok önálló művelése, mint inkább az állam és társadalom által szükségelt szakemberek és hivatalnokok gyakorlati képeztetése." 100 Nem ezeknek szükségességében kételkedett. ,,Orvost, katonát, ügyvédet sat., ki képes legyen az állam kívánatainak megfelelni mindenütt képezhetni, hol erre akarat és pénz van. Emeltessenek célszerű épületek s szereltessenek föl a szükséges tantárgyakkal és kellékekkel ; hivassanak meg tanárokul szakértő férfiak, s ha ezek hon nem találtatnak rendeltessenek meg Bécsből, vagy Parisból, mint Konstantzinápolyban, Cahiróban és Teheránban történik, — s egy évtized alatt egy sereg kiképzett hivatalnok készen áll az állam rendelkezésére. De nem így van ez a tudománynyal, nem azon szellemi teremtő erőkkel, melyek egyedül képesek a tudományba életet lehelni, útjait és céljait kimérni, oskolákat alapítani, s a tudomány és nemzetek életében irányt adó korszakot alakítani. Ily választott emberei a természetnek nem minden korban, s elvétve hol itt hol ott születnek ; tanítványuk lehetni az élet legnagyobb nyereményeihez és élvezeteihez tartozik. Ha keresztyén orvos hajdan az arabs Cordovába vagy Salernóba vándorolhatott, hogy ott az eleven forrásnál meríthesse tudományát, miért ne vándorolhatna most —• ha t. i. megengedtetik — Berlinbe vagy Parisba, s ne tanulná a vegyészetet Liebigtől vagy Freseniustól s a psychologiát Bischoftól, mint jelenleg a hallgatózást Skodától, vagy a kórbonctant Rokitanszkytól?" 101 A tudományos érdeklődés kihalni látszott az egyetemi ifjúság körében. A Pesti Napló 1855-ben panaszolta: „szomorú s leverő tapasztalás, hogy a tudomány iránti szabad vonzódás, az elmét és lelket képző, de külkényszer ernyét nélkülöző, habár különben legérdekesebb, legtanulságosabb előadásokra való ösztön ifjúinkban csaknem végképen hiányzik. Vessünk csak egy pillanatot a philosophiai dúsan kiállított leczkerendre, és az üres, alig egy két hallgatót felmutató tantermekre!" Példaként a bölcsészetet azért hozta fel, mert ennek tárgyai nem „kenyértanulmányok", hanem a legtisztábban tudományos ágak. Az érdektelenséget jellemezte, hogy az elmúlt téli félévben a meghirdetett 45 kollégiumból 13 elmaradt a hallgatók hiánya miatt. 102 A bölcsészet annyiban sajátos helyzetben volt, hogy előkészítő jellegének megszűntével elvesztette hallgatóinak nagy részét. A hallgatók igen alacsony létszáma elsősorban a kar arculatának, oktatási rendjének, formájának kialakulatlanságával magyarázható, s csak másodsorban a valóban meglevő, tudomány iránti érdektelenséggel. Ez utóbbi viszont a tanári kar jelentős százaléka közepes tudósi és pedagógusi képességeinek és a nemzeti tudományos szellem teljes száműzésének tulajdonítható. Az 1830-as évektől a Habsburg birodalom minden országában a politikai és hétköznapi élet demokratizálásának és nemzeti alapokra helyezésének reménye adta meg a lendületet a szellemi és tudományos életnek. A reakciós centralizáció és germanizálás a lehetőségek visszavonása mel100 Markusovszky, Némely ... i. m. OH 1858. 6. 85-80. 101 Markusovszky, Némely ... i. m. 86 — 87. 102 Adalék a pesti tudomány egyetem . . . i. m. PN IS55. 92.
