Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.

hazáját s nemzetét ; és e szeretetnél fogva a minő nagynak ohajtá hazáját, s virágzónak nemzetét, ép azon arányban legott az elérhetés korlátain túl számítá terveit ; így a füvészkert létesítésénél is csak a párisi hasonló intézet lebegett szeme előtt ; ilyet akart ő nemzetének, ilyet a m. k. t. egyetemnek ; s bizonyára ha találkozand, — mit nem kétlünk — ki necrologját megirandja : nem feledendi : miként Stáhly is egyre csak nemzete jövőjében élt, — 5 még egyszer meg fogott halni, ha túlélte volna a halála után csakhamar bekövetkezett eseményeket. Sadler Jósef füvésztani ny. r. tanár s füvészkerti igazgatónak a folyó év elején közben jött halála óta ideiglenes aligazgatója az intézetnek Dr. Gerenday Jósef. Kívüle a személyzetet ideiglenes kertész, három segéd, és két napszámos képezi. A közelebbi szeptember hónap közben pusztított jégvihar a kert új üvegháza ablakait szétzúzván, ezek helyreállítása 400 pftba került; s az oly sok költséget igénylő kertre fordítandó kiadások tömegét neveli még azon körülmény is, miszerint a forradalmi kormány korszaka közbeni építkezések nagy része (mint egy tíz ezer pft) még fizetetlen. A II-dik osztályba tartozó kórodákna/c a Pest város sz. Rókus kórházzali egyítése évek óta sükertelen lön megkísértve ; éveken át haladtak az ez érdembeni tárgyalások ; leginkább kívánt eredményre vezetőnek mutatkozik ama javaslat: miszerint a hatvani utczai egyetemi épület eladatván, s ennek árából a sz. Rókus kórház közelében fekvő s úgy ab. e. Kopácsy h. primás, mint Pest város által az irgalmas nénék számára vásárlóit két házhely megvétetvén, az itt létesítendő egyetemi épület, a nevezett városi kórházzal üveges folyosó által köttetnék össze, s ez által történnék a betegeknek a Rókus kórházból s viszont áthordása. — A sokáig el nem maradható intézkedések jövőnk feladatává lön. A jelenlegi koródákat illetőleg ; több éve már, hogy az orvosi kóroda, a hatvani utczai egyetemi ház másod emeletéből földszintre szállitatott alá, csupán a czélból : hogy ezáltal a sebészi kóroda megnagyobbíttassék ; azonban a forradalmi kormány alatt még — mint fentebb előadánk — az egyetemi természeti gyűjteménytár is kiüríttetett, s ebbe helyeztettek át a sebészi koródák, milyeknek korábbi kiürített termeiből egy az orvosi koródához az orvosok számára, kettő pedig az épület hátulsó részében helyezve volt szemészeti iskolákká átalakítattak, a kiürített szemészetiszoba a szülészi koródához adatván. Ezen az átalakításra szükségelt költségek mind eddig meg nem térítésével eszközlött intézkedések bár mi czélszerűeknek mutatkozzanak is ; de minthogy az egyetem természeti gyűjteménytára kiszorításával eszközöltettek, az egyetemi tanács ennek korábbi helyére leendő visszatételét elhatározá, minek következtében a koródák is az 1848-ki mart. 15-ke előtti állapotba visszaesnek : míg avagy a régkívánt új építkezés be nem következend, avagy a koródáknak a pestvárosi szent Rókusféle kórházzali egyítése valahára sikerülend. Evi kiadásait az egyetemi koródáknak az egyetemnek részint kézi, részint főpénztára viseli, s 1833-dik év óta a gazdasági felügyelést Gebhardt Ferencz, a sebészek számára rendelt külön gyógytan és orvosi gyakorlat ny. r. tanára páratlan buzgalommal kezeli. E koródák következők : 1. Orvosi kóroda orvosok számára, főnöke Sauer Ignácz, az orvosok számára rendelt külön gyógytan és orvosi gyakorlat ny. r. tanára. Ez intézet a hatvani utczai