Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
Megszüntette a jogi, az orvosi és a bölcsészeti karokon az igazgató hivatalát és bevezette az új dékáni rendszert. Megválasztása helyett azonban a cs. kir. biztos hatáskörébe utalta kinevezését, éppúgy mint az egyetem rektoráét is. 48 A tanulmányi osztály feladatait a quaestura látta el. Az egyetem összes rendes és rendkívüli hallgatójáról nyilvántartást és minden félévre névsort kellett készítenie, külön minden dékán számára karának hallgatóiról, illetve félév vége előtt minden tanár számára is hallgatóiról. 49 A felemás eljárás a germanizáló uniformizálásból szükségképpen következett. A birodalomba történő szellemi beolvasztás igénye megkövetelte, hogy lényeges kérdésekben azonos formájú, szintű (és mindenekelőtt azonos tartalmú és célzatú) oktatás folyjék a birodalom összes egyetemén. Ezért az egyetemi autonómia nem, de a felépítési rend a magyar egyetemre is érvényes lett. Ugyanezért szüntették meg a pesti egyetemen is az abszolutóriumok kiadását, bevezetve helyette az egységes, a dékán által kiadandó félévenkénti bizonyítványt (1850. március 19. 383. sz. 50 ); az oktatáspénzt (Unterrichtsgeld), helyébe a leckepénzt vezetve be (1850. július 12. 385. sz. 51 ). Egy-egy hallgatónak II. József idejétől kezdve évi 15 frt oktatáspénzt kellett fizetnie. Az így befolyt összegből kapták ösztöndíjukat a szegény tanulók. Ez a rendszer 1848-ig volt érvényben. 51 ' 3 A leckepénzt az előadások száma szerint kellett fizetni, a befolyt összeg pedig teljes egészében az előadó tanár fizetéskiegészítése volt. A leckepénz alól egyedül a sebészhallgatók maradtak kivételek (49. §). Továbbá ugyancsak még 1850-ben rendelték el, hogy az előadások maximális időtartama másfél óra lehet, a leckerend kar és előadási órák szerinti bontásban történő megszerkesztését és kinyomatását 52 ; és a tudori fokozat megszerzésére a „szigorú vizsgálat módjainak" bevezetését (április 11. 253. sz. 5:i ). A tanszemélyzetet érintő rendeletek Az egyetemi tanítási rend, a magántanári intézmény bevezetésével jelentősen változott. Az 1849. december 19-én kiadott 37. sz. Vallás- és Közoktatásügyi minisztériumi rendelet léptette életbe a Lajtán túli részekre. 54 Az orvosi karnál pályázónak életrajzot, orvostudori oklevelet, előadásainak programját és a megnevezett tudományág köréből egy értekezést kellett benyújtania, majd az illetékes tanártestület előtt vizsgát tennie, s ha ez sikeresnek bizonyult, még próbaelőadást is kellett tartania. Csak mindezeknek eredményes végrehajtása után került az ügy jóváhagyásra a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Kiemelkedő, 48 MIOK uo.; Rupp tévesen közli az április 12-i dátumot: i. m. 60. 49 Récsi i. m. III. 300. 50 MIOK 1850. 519-522. 51 MIOK 1850. 523-531. 51 / a Hő gyes i. m. 24. 52 Rupp i. m. 62-63. 53 MIOK 1850. 306. 54 RGB 1849. 31.; Récsi i. m. III. 292.; Rupp i. m. 78-79.
