Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
lakhelyéig. 25 Az újjászervezett tanári karnak és az egyetemi quaesturának ezek az adatok már elegendő támpontot adhattak, hogy az egyetemen belül biztosíthassák a hallgatók kellő megszűrését és kordában tartását. Az ugyancsak 1850 októberében kiadott tanulmányi rendtartás 64—83. paragrafusai részletesen körülírták a hallgatók fegyelmi helyzetét. Bármely hatóság felelősségre vonhatott egyetemi hallgatót olyan tettéért, amelyet az egyetemen kívül követett el, s csak annyira köteleztetett, hogy a végzésről értesítse az egyetemi tanácsot. Különös indoklással tiltotta el a fegyelmi rendtartás a hallgatókat mindennemű gyülekezéstől vagy szervezkedéstől. „Az egyetem s valamely kar tanulói együttvéve nem képeznek testületet, s ezért sem rendes gyülekezeteket nem tarthatnak, sem állandó ügyvezetőkkel vagy folytonos képviselőkkel nem hírhatnak . . ." 26 Az egyetemen kívül sem gyűlhetnek össze, kizárólag csak társasági célból. Az egyetemen belül nem lehet rendszeresen összegyűlniük, és ezen üléseiken is csak az „őket illető" egyetemi ügyekben tanácskozhatnak. Ezt viszont — tárgyával együtt — előre kötelesek bejelenteni a rektornak, s csak engedély birtokában tarthatják meg. Az egyetemi tanács tagjainak joga van ezeken az üléseken részt venni, rendkívüli hallgatók és kívülállók viszont még jelen sem lehetnek. 27 » A diákságot ez a rendelet csak rövid ideig tarthatta kordában. A Bach-korszak megingására azonnal reagáltak, sőt a magyar oktatási nyelv visszaállítása érdekében diákküldöttség jelent meg Bécsben. Ügyükkel az 1859. október 29-i miniszteri konferencia foglalkozott, s Thun ekkor még fegyelmit javasolt ellenük. 28 A küldöttség négy tagját Thierry rendőrminiszter kizáratta az egyetemről. 29 Ezek az események már az önkényuralom alól — ideiglenesen — fellélegző 1860/61-es évek diákmozgalmainak nyitányába tartoztak. A radikális intézkedések, az egyetem személyzetében a személycserék egy évtizedig biztosították, hogy kézben tartható, engedelmes egyetem működjék Pesten. Részben legalábbis, lehetővé vált a német nyelv uralkodóvá tétele is. Az oktatás és az egyetemi ügyintézés nyelve Az 1840-es évek közepére a pesti egyetemen uralkodóvá, egyes karokon kizárólagossá válhatott a magyar nyelv használata. A magyar orvosi és természettudományi szaknyelv az 1820—30-as években megszületve és megerősödve, az 1845/46-os tanévtől kezdve ténylegesen helyet foglalhatott az Orvosi Karon is. 30 A művelődési térre is kiterjedő birodalmi centralizációnak megfelelően, a 25 MH 1850. okt. 18. 20 Récseii. m. III. 310-311. 27 Récsei i. m. III. 310-312. 28 Győry i. m. 533-534. 29 Szabad György : Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860 — 1861). Bp. 1967. 11. 30 L. bővebben: R. Harkó Viola : A magyar orvosi szaknyelv kialakulása és a magyar nyelvű oktatás bevezetése a pesti Orvostudományi Karon. Comm. Hist. Artis Med. 51-53 (1969). 231-239.
