Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Berde Károly: Volt-e Bolyai Jánosnak syphilise?

gyulladásban megbetegedett, s január 27-én meghalt. Temetésén az előírásos katonai kíséreten kívül alig jelent meg két-három polgári személy, jeltelen sírja pedig a marosvásárhelyi ref. temetőben lassanként besüppedt, eltűnt. Harminchárom év múlva, amidőn „idegen urak" keresgélték a sírt, csak utolsó hű cselédje „Szőts Júlia szolgáló" [3] tudta annak helyét megmutatni Schmidt Ferenc építészmérnöknek, a Bolyai-kultusz érdemes gondozójának [0], Ennek alapján exhumálták 1911. június hónapban. A csontmaradványokat külön érckoporsóba téve, Bolyai Farkas sírjába helyezték. Előzőleg egy részüket id. dr. Hints Elek marosvásárhelyi állami kórházigazgatónak adták át tudományos megvizsgálás céljából. E vizsgálat eredményéről 1923-ig adatok nem kerültek a kezeimhez. A koponya homloki és fali csontjainak korhadt darabjait a marosvásárhelyi ref. kollégiumban őrizték. Ezeket 1942-ben megmutatta nekem Kovács Benedek kollégiumi tanár, de rajtuk valamilyen betegségre valló vagy erre utaló nyomok nem látszottak. Valóban nagy kár, hogy Bolyai Jánost, ezt a világra szóló zsenit különös pszichológiai beállítottsága mellett korán bekövetkezett somatikus megrokkanása, gastro-enteralis, arthritikus és dermatotikus bántalmai meggátolták abban, hogy hozzá méltó helyen, hozzá mérhető tudósok termékenyítő társaságában tovább építse azt az új világot, amit saját szavai szerint ő teremtett meg a semmiből. Korán beállott munkaképtelenségének és halálának okozói között azonban syphÜisszel fertőzött voltát igazoltan kimutatni nem tudjuk, és valószínű, hogy ebben a betegségben sohasem is szenvedett. IRODALOM 1. Péterfi Pál betegnaplója. Kézirat a Marosvásárhelyi Ref. Kollégium könyvtárában. 2. Ifj. dr. Hints Elek adatgyűjteménye a Bolyaiak betegségeiről. Kézirat a Hints család tulajdonában. 3. Dávid Lajos : A két Bolyai. Bp. 1923. 4. Kibédi Péterfi PáL — Erdélyi orvosok. Marosvásárhely, é. n. 5. Poór Ferenc : A dermatológia evolúciója a XIX, században. Bp. 1910. 6. Pataki Jenő : Bolyai János betegsége. Orvosi Szemle 1934. 332. 7. Poór Ferenc : A syphilis. Bp. 1912. 8. Benkő Samu: Bolyai János vallomásai. Marosvásárhely, 1968. 110 — 111. 9. Guszman Engel: A syphilis. Bp. 1928. 223. 10. Bedőházi János : A két Bolyai élete és munkássága. Marosvásárhely, 1897. Stockei Pál: Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai vizsgálatai. 1—2. kot. Bp. 1914. Summary We have records about the skin disease of János Bolyai, the great mathematician, in his own writings, in the letters of his father, in the army surgeon's certificate and above all in the casebook of Pál Péterfi, a physician at Marosvásárhely (Transylvania, today Tîrgu-Mures, Rumania). The whole question was raised by the entry on