Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása
a hiányosan fennmaradt jelentésekből nem állítható össze olyan pontosan, mint Abaúj megye kivételesen gazdag anyagából. Fejér megye 1739. január 9-én jelentette először, hogy Czecze, Perkáta, Ercsi és Érd fertőzött gyanús. 101 Egy hétre rá Franciscus Xaverius Teibler megyei orvos arról tájékoztatott, hogy a pestis Etyek, Sóskút, Gyúró, Tordas és Ráckére sztúr községben is kitört. Február 21-én Ercsiben az orvosi felülvizsgálat alkalmával a község bírái és esküdtei kénytelenek voltak bevallani, hogy már január 1-én is volt pestises halottuk, és azóta a meghaltak száma 18-ra emelkedett. Ezután jóidéig szünetelnek a jelentések és csak július 3-ról ismerjük ismét a megye helyzetét. Ekkor az említett helységek közül Etyek és Ercsi továbbra is fertőzött volt, mellettük Perkátán jelentettek 50 halottat. Július 18-án Tárnok és Lovasberény, augusztus 7-én Veréb és Mány tűnik fel, Perkátán viszont nem volt újabb halálozás. Szórványos esetekről érkezett hír Székesfehérvárról, augusztus 28-án pedig Velencze fertőződött. Szeptember folyamán a helyzet nem sokban változott és úgy tűnt, hogy a járvány ereje lassan alábbhagy. Bár Perkátán újból fordultak elő halálesetek, a többi helységben az áldozatok száma lassan csökkent és Etyekről szeptember 30-án már azt jelentették, hogy az elmúlt hét folyamán csupán egy férfi halt meg. Októberben először szerepelt Vál és Pátka község, 9-én Sárkeresztúron, Bicskén, Pákozdon találunk újabb halottakat, míg Alcsutot és Ácsát fertőzött gyanús helységként tüntették fel. És azután sorra következtek a többi helységek: október 15-én Pázmánd, 22-én Szabadbattyán, bizonyossá vált a baj Ácsán, november 19-én Seregélyes, december 27-én Kajászó Szentpéter került a járvánnyal fertőzött községek közé. Közben Mányon a halottak száma december 2-ig 260, Bicskén december 19-ig 278, Etyeken december 27-ig 353, Tordason 321, Pákozdon 195, Vereben 225 főre emelkedett, ami a helységek kis lakosságához viszonyítva jelentős pusztulásnak felel meg. Az év végével a jelentések megszűnnek és a járvány végső adataival már csak az országos összesítésben találkozunk. E szerint Fejér megyében összesen 5402, Székesfehérvár szabad királyi városban pedig 98 személy lett a pestis áldozata. Némileg kedvezőbb a helyzet Komárom megyében, ahonnan az első jelentés 1739. augusztus 13-ról maradt fenn. 102 A járvány azonban már korábban is szedte áldozatait, Szák község például október 13-i jelentésében a május 22. óta meghalt személyek számáról tudósított. Mivel az első megbetegedések az Esztergom megye fertőzött helységeinek szomszédságában levő Szák és Szend községben fordultak elő, bizonyosra vehető, hogy a járvány onnan terjedt nyugat felé tovább. Miután azonban Győr megyében egyetlen halálesetről sem tudunk, a Dunántúlon Komárom megye egyben a járvány legnyugatibb kiterjedését is jelzi. Az országos összesítés végeredménye szerint Komárom megyében a járvány mindössze 860 áldozatot követelt. Valószínű, hogy inkább csak szórványos megbetegedések fordultak elő, a járvány e megyében már nem bontakozott ki olyan erővel, mint délre és keletre eső szomszédainál. A fertőzött helységek Szák és Szend után a heti jelentések adatai szerint a következők voltak: Szomor A. S. Fejér megyei jelentések. A. S, Komárom megyei jelentések.
